Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
egy rendőr. „A rendőrségnek ily módon való újjászervezése a megszálló csapatokkal teljes egyetértésben történik s mintegy garancia arra, hogy az ő kivonulásuk után sem borul fel a rend” - írta a szegedi jobboldali sajtó.82 A rendőrség fontos szerepet játszott a baloldali mozgalom letörésében, a munkásmozgalom korlátozásában. Egy-egy ügybuzgó rendőrkapitány súlyos csapást jelentett az adott hely munkásmozgalmára. így nyilvánvaló, hogy a békéscsabai munkásmozgalom szétzilálása, lendületének megtörése nagy részben Jánossy Gyula rendőrkapitány működésének rovására írható.83 Az ellenforradalmi rendszer másik védőoszlopa a csendőrség volt, amely falun tartotta rémületben a lakosságot és a munkás- mozgalom elleni kegyetlen fellépéseiről vált hírhedtté. A vidék csendőrsége a szegedi csendőrkerülethez tartozott. Ennek újjászervezése is megkezdődött már a francia megszállás alatt. A román kivonulás után, 1920. május 25-én Békés megye egész területén megkezdte tevékenységét a gyulai csendőr szárnyparancsnokság.84 A gyomai járásban 8 fő legénységgel működött a csendőrőrs. A szarvasi és orosházi járásokban hozzákezdtek a lovas csendőrség megszervezéséhez. Orosházán 12, Tótkomlóson, Csorváson, Nagyszénáson és Gádoroson 5-5 főből álló őrsöket szándékoztak felállítani.85 A hatalomra jutott rendszer biztonságát szolgálta a széles körben alkalmazott internálási eljárás és a rendőri felügyelet. A román fogságból hazatérőket Debrecenben, Nyíregyházán és Békéscsabán táborokban gyűjtötték össze. A békéscsabai tábor foglyait a szegedi kerületi főkapitányság igazoltatta, a debrecenit és a nyírakit így ismert mindenki, „akinek a szellemi élethez köze volt”. Az ellenforradalom idején állítólag megakadályozta Juhász Gyula és Móra Ferenc meghurcolását. „Könyvgyűjtői tevékenységével pedig kitörölhetetlenül írta be nevét a magyar bibliofillá történetébe." Galambos Ferenc: A lite- rátus főkapitány. Könyvtáros, 1973. január. 39-41. 1. és Péter László: Szeged irodalmi emlékhelyei. Szeged, 1974. 95. 1. Úgy véljük, személyének megítélésekor tekintettel kellene lenni arra a tízesztendős tevékenységére is, amelyet mint az ellenforradalmi rendőrség kerületi főkapitánya fejtett ki. 82 Szeged Új-Nemzedék, 1919. nov. 12. 83 Jánossy Gyula egyik legjellegzetesebb ellenforradalmi figurája Viharsarok két világháború közötti történetének. A forradalmak előtt a nagyváradi rendőrség vezetője volt. 1919-ben a helyi ellenforradalmi alakulat tisztjei között találjuk. 1919-ben áttelepül és a kecskeméti rendőrfőkapitányság vezetését bízzák rá. Kecskeméten szerzett „érdemei" alapján küldik Békéscsabára, ahol vezető szerepet játszott a munkásmozgalom szétzilálásában. 1930-tól 1944-ig Békéscsaba polgármestere volt. 1946-ban a Népbíróság mint háborús bűnöst 10 évi fegyházra ítélte. 84 BmL Főisp. ir. 429-1920. sz. 85 Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923. A Szántó Kovács János Múzeum Évköny ve 1961-1962. Orosháza. 49.1. 32
