Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében
illegális kommunista mozgalom s végül a földmunkások és szegényparasztok gazdasági-szociális helyzete, politikai mozgalmai. A megyében, melynek területén a tanácsszervek működése különböző időpontokban szűnt meg, a hatalomra jutó ellen- forradalmi rendszer terrorja, megtorlása széles skálán érvényesült. Ez, miként a számszerű adatokból is kiderül, súlyosan érintette a munkásmozgalom bázisát alkotó munkás és szegényparaszt tömegeket, megfosztotta őket szervezeteiktől, több kiváló vezetőjüktől. A talpraállás időszakában ugyanakkor szembe kellett nézni az ideológiai ellentámadással, a keresztényszocialisták, a kispolgári és nacionalista „munkáspártok” agi- tációjával. Ezek sikeres visszaverésének bázisát a válság-periódusból kilábaló szakszervezetek tagsága alkotta, amely 19221923-ban már nemcsak az eszmei küzdelemben, hanem a gazdasági sztrájkharcokban is sikeresen megállta a helyét. A szociáldemokrata földmunkásmozgalom 1919 után ugyancsak szilárd támaszpontokat épített ki a megyében, annak ellenére, hogy az érintett rétegeket politikai és ideológiai oldalról egyaránt.számos ellenhatás érte. Utóbbi vonatkozásban különösen fontos- sak azok az utalások, amelyek a földmunkásság szocialista szervezkedésének korlátáival és akadályaival, a kispolgári agrárpártok befolyásának kiterjedésével kapcsolatosak. Hasonlóan értékelhetjük a Nagyatádi féle földreform hatásának e vidéken először elvégzett átfogó vizsgálatára tett kísérletet is. A kérdés súlyának megfelelő módon tárgyalja a szerző az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja első szervezőinek tevékenységét, akik a haladó, baloldali erőkre támaszkodva, a megyében megvetették a későbbi évek nagy kiterjedésű kommunista mozgalmának alapjait. A második füzet (1925-1929)10 az elsőnek szerves folytatásaként vezeti tovább a téma fonalát. Ebben az időszakban a gazdasági konjunktúra talaján a megye iparában erősebb, mező- gazdaságában csekélyebb mérvű fellendülés jelentkezett. Ennek hatása volt, hogy az ipari üzemekben, különösen a szegedi gyárakban az életszínvonal, a munkakörülmények javításáért harcos bérmozgalmak indultak. A KMP befolyása a legális forradalmi munkáspárt, az 10 Bárány Ferenc: A Csongrád megyei forradalmi munkásmozgalom 1925-1929. Szeged, 1972. 14* 211
