Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében

mal, támogatta és segítette önvédelmi harcát, részt vállalt politikájának végrehajtásában.

Szegeden, ahol a megszálló francia intervenciós csapatok parancsnoksága öt nap után távozásra kényszerítette a tanácsszerveket, éppen amikor tevékenységük valóban kibontakozhatott volna, a város munkássága számos akcióval (közülük is kiemelkedik az 1919 júniusi sztrájk, 295-304. sz.) nyilvánította rokonszenvét a Tanácsköztársaság iránt. Azokon a területeken, amelyeket 1919 márciusában nem érintett a megszállás, az imperialista támadás árnyékában bontakozott ki a tanácsrendszer munkássága: a tulajdonviszonyokat megváltoztató szocializálás; a szociális viszonyok javítása; az új művelődéspolitika; a párt- és szakszervezeti szervező munka. Fontos feladatot jelentett a belső ellenforradalom elleni harc, de mindenekelőtt a külső ellenséges támadásra való felkészülés. Ezzel kapcsolatosan először publikálták a Makón lezajlott ellenforradalmi megmozdulás körülményeire vonatkozó dokumentumokat. (258-264. sz.) Dokumentumok sora tájékoztat arról, hogy az állandó feszültség közepette az egymástól és nem egyszer a központi szervektől is elszigetelt tanácsok, direktóriumok mennyire azonos úton haladtak s öntevékeny intézkedéseikkel hogyan próbálták a reájuk háruló feladatokat megoldani.

A kötet forrásbázisa - a fent elmondottakból is következőleg - igen széles körű anyaggyűjtésen alapul. A helyi és országos levéltárak iratsorozatai; a bőkezűen gazdag helyi sajtó publicisztikai és híranyaga (a 353 dokumentumból 197 sajtóanyag) számos lehetőséget adott a szerkesztőnek és az anyaggyűjtőknek, akik éltek is az alkalommal: minél több eddig nem publikált, vagy teljesen ismeretlen forrás közzétételének lehetőségével. A szerkesztő munkáját dicséri a forráspublikálás színvonalas módja. Sajnálatos viszont, hogy a kötet visszafogottan él a visszaemlékezésekben rejlő hézagpótló lehetőségekkel. Nem mondható szerencsésnek Andorka Sándor tartalmában vitatható visszaemlékezésének kiválasztása.

Mindent egybevetve úgy véljük, hogy a kisebb érszevételek nem csökkentik a kötet fontosságát s nem utolsósorban a sorozaton belül vállalt úttörő szerepének jelentőségét.

Negyedszázadot átugorva történelmünk újabb sorsfordulópillanata elevenedik meg a másodikként közzétett s az 1944

205