Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban
óta bűnösen felidézett haza- és társadalomellenes forradalmak idején a magyar faj és nemzeti eszme ellen elkövetett cselekmények által felkeltett közelkeseredés és menthető felháborodás hatása alatt, vagy abban a téves meggyőződésben, hogy cselekményükkel a magyar faj és nemzeti eszme érdekeit szolgálják” - a kormányzói kegyelem hatása alá esnek.48 Szegeden a különítményesek kivonulása után sem szűnt meg a magyar ellenforradalmi karhatalmi alakulatok működése. Októberben közölte a helyi sajtó, hogy csendőr- és rendőr őrjáratok vizsgálják át Szeged házait, keresik, nem menekült-e ide valaki, aki kommunista volt, és begyűjtik a fegyvereket is.49 A megszálló csapatok tehát a burzsoá kormányok érdekeinek megfelelően brutálisan felszámolták a munkásosztály hatalmát, megakadályozták a haladó erők szerveződését. Ugyanakkor támogatták az ellenforradalom erőinek szerveződését, jelenlétük bátorítást adott a szélsőjobboldal számára is. Objektíve nem egy polgári demokrácia, hanem a burzsoázia és az arisztokrácia fasiszta típusú uralmának megteremtéséhez nyújtottak segédkezet. A francia megszállás azonban a politikai pártok, így a szociáldemokrata párt szerveződéséhez is lehetőséget nyújtott. A román megszálló csapatok erőszakosabban, nacionalizmustól fertőzöttebben képviselték az ellenforradalmat. A románok által megszállt területen nemcsak a baloldal, hanem a polgári liberális és reakciós pártok sem tudtak működni. Szeged a francia megszállás idején az itt gyülekező ellenforradalmároknak nyújtott lehetőség miatt országos jelentőségű ellenforradalmi bázissá alakult. 2. A. magyar ellenforradalmi rendszer intézményeinek kiépítése, az ellenforradalmi megtorlás és a dolgozó tömegek ellenállásának kezdetei Az ellenforradalmi közigazgatás és a karhatalmi alakulatok idejekorán felkészültek a megszállt területek kiürítése utáni időre. A régi hivatali apparátus lényegében a megszált területeken is újjászerveződött, a budapesti ellenforradalmi kormányok 48 Gazsi József—Kun József: Adatok a fehérterror első évéről és a dolgozók ellenállásáról. Hadtörténeti Közlemények, 1959. 2. sz. 349. 1. 49 Friss Hírek, 1919. okt. 4. 23
