Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Takács Edit: Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8.–1945 június

utáni közigazgatásnak második szakasza (1945. január 12-től) tulajdonképpen a közigazgatási apparátus demokratizálódása. A központi kormányszervek megalakulása után elsősorban a centralizációra törekedett. A népi szervek elsősorban a nemzeti bizottságok jogainak korlátozása azonban elhamarkodott volt. Különösen szembetűnő ez Szentesen, ahol életképes népi szervek, bizottságok működtek. A jól működő népi szervek visz- szaszorítása kedvező volt a reakciós erők számára. A jobboldali támadások elleni sikeres fellépés, az elért eredmények megvédése csak úgy volt lehetséges, hogy a népi szervek, elsősorban a nemzeti bizottság nem fogadta el a kormány centralizációs törekvéseit s továbbra is a város legfőbb hatalmi irányítószerveként működött. Ez a tény tette szükségessé, hogy a tanulmányban részletesen foglalkoztunk az egyes népi, vagy népi jellegű szervek működésével.

Az utóbbi években, különösen felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére jónéhány tanulmány látott napvilágot hazánk feíszabaduláskori történetével kapcsolatban. Az általános, átfogó értékelések mellett a földreformról, politikai küzdelmekről részmonográfiák egész sora jelent meg. A népi szervek működését helyi kutatásokra is támaszkodva történészeink többé- kevésbé feldolgozták, ezekkel kapcsolatban utalás történt a felszabadulás utáni közigazgatási apparátus kialakulására is, de hogy konkrétan mit jelentett a régi formák demokratikus tartalommal való megtöltése, erről nagyon keveset tudunk. Ezért tartottuk indokoltnak Szentes esetében a közigazgatás történetének megvizsgálását.

199