Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Takács Edit: Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8.–1945 június
TAKÁCS EDIT SZENTES KÖZIGAZGATÁSÁNAK ALAKULÁSA 1944. OKTÓBER 8 - 1945. JÚNIUS Szentes 1944. október 8-án, az ország felszabadulása előtt fél évvel korábban szabadult fel.1 Ez a tény mind katonai, mind politikai szempontból jelentős. Szentes felszabadítása után a Vörös Hadsereg elért a Tiszához, így néhány napi harc után az ország egész délkeleti része felszabadult. A korai felszabadulás politikai jelentősége, hogy Szentes mint a korabeli Csongrád megye székhelye, az Alsó-Tiszavidék egyik fontos gazdasági, politikai és közigazgatási központja volt. Területe a tárgyalt időszakban 68 488 kát. hold2, lakóinak száma 32 9653 Mezőgazdasági jellegű város, a földek 90 %-a művelhető, jó minőségű, nagyrészt a Tisza és mellékfolyói hajdani árterülete.4 A város lakosságának több mint fele mezőgazdasági foglalkozású volt, elsősorban kis- és törpebirtokosok, nincstelen mezőgazdasági munkások és kubikosok. A mezőgazdasági lakosság számszerű túlsúlyban volt, de az egyenlőtlen birtokelosztás és a negyvenes évek háborús gazdaságpolitikája miatt életszínvonala az országos alatt volt.5 Mindez már objektive lehetővé tette a szocialista eszmék széleskörű terjedését. A negyvenes években számottevő volt a la1 Berecz Árpád: Csongrád megye felszabadulása = Csongrád megyei Füzetek 9. sz. Szeged, TIT 1955. 28. 1. Szentes 13-14. 1. 2 Csongrád vármegye. Felelős szerk.: Csíkvári Antal Vármegyei szociográfiák kiadóhivatala Bp. 1938 II. rész Szentes megyei város 3-17. 1. 13.1. (továbbiakban: Csongrád vármegye) 3 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 135/1945. 1. sz. 4 Csongrád vármegye II. rész 13. 1. 5 Önálló birtokos a mezőgazdaságból élők 30%-a volt, ebből 4,7%, az 50-500 holdas gazda akik a földek 38%-át birtokolták. (Ugyanebben a birtok kategóriába országosan a földek 20%-a, tartozott.) A mezőgazdaságból élők 46%-a gazdasági cseléd illetve mezőgazdasági munkás (napszámos) volt. A földnélküliek száma 5026, kubikosok száma kb. 1500 volt. A II. világháború éveiben a termelésben aránytalanságok következtek be. (Csökkent a búza vetési területe, súlyos visszaesés tapasztalható az állattenyésztésben, 1943-tól állandó a hús és zsírhiány) CsmL (Szf) Csm. Alisp. ih 4216/1943, 8730/1943,135/1945. 1. sz. Csongrád vármegye II. rész 13-15.1. Kubikosokra vonatkozó adat Dr. Páhy Ferenc ny. levéltárigazgató közlése. Az országos eredmény: Beretid T. -Kánki: A magyar társadalom a két világháború között Új írás 1973. 10. sz. 92-105. 1. 11. sz. 107-109.1. 12* 179
