Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

Magyarország irányítását. Abban kell látnunk ennek a létező, ellenálló, aktív magnak a jelentőségét, hogy kedvező „október 15-e” esetén258 bizton lehetett volna számítani a dél-magyarországi lakosság széles rétegeire fegyveres felkelés esetén.

Az ellenállás egy erkölcsi magatartást és társadalmi magatartást rejtett magában, kitágította, de ugyanakkor átültette, megvalósította azokat a politikai gondolatokat, amelyeket korábban a fasizmus keletkezésekor, hatalomra jutásakor anti- fasizmusnak neveztek. Dél-Magyarországon kifejlődött egy út az antifasizmustól az ellenállásig, mely az antifasizmus gondolatát, társadalmi tartalmát szélesebb keretekbe transzponálta át.

Az ellenállási mozgalmat mégsem lehet kizárólag a német- ellenességre, a német nácizmus elleni harcra korlátozni. Az ellenállási mozgalom Magyarországon nem csupán a német nácizmus ellen harcolt, hanem azon politikai, társadalmi viszonyok ellen is, melyek a fasizmust életre hívták, megerősödését lehetővé tették.

Az ellenállási mozgalom Magyarországon - mégha mértéke kisebb is volt, mint más országokban - felvetette a liberalizmus túlhaladását, s egy új, az emberi szabadságot minden irányban értelmező társadalmi rend megvalósításának igényét is.

Pintér István: Magyar antifasizmus i. m. 393. 1.