Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

közéleti személyek jelentéseire, megjegyzéseire, vagy a felsza- dulást követően születet memoárjaira, amelyek a tömegek megváltozott hangulatára és a dolgozók körében elhatalmasodó, sorsuk jobbra fordulását remélő várakozásokra hívják fel a figyelmet. Ezek közül csak a csendőrség központi nyomozó csoportjának 1944. szeptember 15-i jelentéséből idézünk: ”Az ipari és mezőgazdasági munkások rétegeiben baloldali erős propaganda hatása folytán azon általános hangulat uralkodik, hogy a háborút csakis angolszász-szovjet szövetséges nagyhatalmak nyerhetik meg. Ez a hangulat mind jobban erősödik... Ma már nemcsak a szervezett munkásság hirdeti a szovjet győzelmét, hanem azok is, akiket a baloldali agitációnak az ideig nem sikerült céljainak megnyerni...” Mind gyakrabban hangzanak el olyan kijelentések - állapítja meg a jelentés —, hogy „nem sokáig kell már nélkülözésben élni, mert a szovjet hadsereg felszabadítja őket és jaj lesz akkor az uraknak...”251

Erre a várakozásra utal a Kommunista Párt kiáltványa is, amely azonban egyben arra is rámutat, hogy „...az elkövetkezendő béke nem szocialista béke lesz, s ha mi magunk nem harcolunk szabadságunkért, akkor a környező népek gyanakvása és ellenszenve az ország megcsonkítására, tartós megszállására vezet.”252

Kétségtelen, hogy 1944 szeptemberében és októberében az ellenállási mozgalom — politikai, szervezeti és tömegmozgósítás szempontjából is - igen gyors fejlődésnek indult. A délmagyarországi tömegek körében is a korábbinál gyorsabb fejlődés tapasztalható. Számos helyen megalakultak a Magyar Front helyi szervezetei, az üzemekben gyorsan nőtt az illegális kommunista csoportok illetve kommunistákból, baloldali szociáldemokrata, szakszervezeti munkásokból álló illegális szervezetek száma, amelyek később az üzemek berendezéseinek és a munkások elhurcolásának megakadályozására védelmi bizottságokká alakultak át és a felszabadulás pillanatában a legtöbb helyen ezek alkották az üzemi bizottságok csíráit.

Dél-Magyarországon - Magyarország többi részeitől eltérően - kitapintható formában, a Kommunista Párt a Magyar Front felhívására néha spontán módon szerveződtek csoportok. Szá251 Pintér István i. m. PK 1970. 1. sz. 50. 1.

252 Uo. 50.1.

175