Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

cselekvésre hívott fel a következő röplap: „Németország és szövetségesei a végleges megsemmisítő vereségnek néznek elébe. Veszteségeik egy hónap alatt Oroszországban 399000, Olaszországban 16 000, Norman diában 130000 ember. Az összes frontokon 589 000 katona 30 nap alatt. Sem magyar vér, sem magyar verejték, semmi sem gátolhatja meg ezt a megsemmisítő vereséget. A leszámolás órájában hasztalan fogjátok német szövetségeseiteket hibáztatni. Magyarok! Csak egy kiutatok van: Verjétek ki a németbarát hazaárulókat!”228

1944. augusztus 27-én repülőgépről leszórt röplapok felhívást tartalmaznak: „Felszólítás a magyar néphez! Ne nézzétek tétlenül, hogy a magyar búzán hízzon a német, magyar kőolaj hajtsa a német hadigépeket, és magyar vasútak és hajók szállítsák a német hadianyagot, hogy magyar vérrel vásárolja meg a német a háború meghosszabbítását!”229

Bár a felsorolt röplapok példányait az illetékes járási, városi közigazgatási és rendőri szervek igyekeztek összegyűjteni,230 s mégis nagy tömegben jutottak el azok a munkásság és parasztság ezreihez, erősítve a dolgozók antifasiszta mozgalmát.

Az újjáalakult Kommunista Párt sem maradt tétlen. A csendőrségi jelentések beszámolnak arról, hogy az újjáalakult Ko- munista Párt fokozta a kommunista röplapok terjesztését, s „állandóan terjeszti posta útján és más módon különböző tartalmú röpiratait...”231 A terjesztési irány fő területei voltak: Budapest és környéke, a Tiszántúl és Délmagyarország területe.

Az 1947. évi párizsi békeszerződést előkészítő bizottság iratainak áttanulmányozása során derült ki, hogy 1944. október 1-től a Szegedi V. Honvéd Kerületi Parancsnokság személyi állományából fokozódtak a magyar katonák átállásai a Vörös Hadsereghez.232 Ezek az átállások objektíve gyengítették a horthysta hadsereg helyzetét.

1944 szeptemberében a párt ismét felveszi a Kommunista Párt nevet. A KP és az SZDP tárgyalásainak eredményeképpen 1944. október 10-én233 a két párt határozatot hozott a fasizmus elleni közös harcról és a munkásosztály egységének megterem228 Baranya megyei Ley éltár: Főispáni bizalmas iratok 493/1944. sz.

229 Uo. 531/1944. sz.

230 Uo. 675/1944. sz.

231 Dokumentumok a magyar párttörténet... i. m. 208-209. 1.

232 Hadtörténelmi Közlemények 1960. 1. sz. 254. 1.

233 Dokumentumok a magyar forradalmi... i. m. 561-565. 1.

169