Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

A német megszállás nem némította el azokat, akik kezdettől fogva antifasiszta magatartást tanúsítottak, pedig Révész Bertalan battonyai géplakatosnak 3 gyermeke volt, mégis a német megszállás után március 22-én társai előtt a kommunista rendszer előnyeiről tett kijelentéseket.186 Hozzá hasonlóan Csizmadia István orosházi lakos társai előtt nyilvános agitációt folytatott. Többek között a Szovjetunió társadalmi rendszeréről és a szovjet hadsereg felszereléséről beszélt: „sokkal jobb volna, ha az oroszok jönnének be és tudom, hogy kik az oroszok, mert 16 hónapig voltam náluk fogságban, ismerem az ottani rendszert... az oroszoknál sokkal jobb, mint Magyarországon. Nem is fogható a mi felszerelésünk az oroszokéhoz.”187

Szegeden a fasiszta terror különösen 1944. március 19 után, a német megszállás idején öltött hatalmas méreteket. A szegedi rendőrség a német fegyveres erőkkel együttműködve brutális támadást indított mindazok ellen, akik nem voltak hajlandók a Sztójay-kormányzat szolgálatába állni. A munkásság szervezeteit szétverték, a munkásotthont bezárták,188 a munkásság vezetőit elhurcolták. A Szociáldemokrata Párt szervezetén kívül a Kisgazdapárt helyi szervezetét is feloszlatták. A Gestapo számos, demokratikus gondolkodású értelmiségit üldözött el Szegedről, köztük Sik Sándor egyetemi tanárt.189

Szegeden április 3-án a munkásmozgalom vezetőit elfogták, s megbilincselve, szuronyos rendőrök kísérték őket a városházára. Még azon éjjel Budapestre, a Mosonyi utcai toloncházba szállították a letartóztatottakat.190 Az internáltak között volt Bernáth András, Bodnár Lajos, Cseh Imre, Dáni János, Dobó Miklós, Engi István, Gombai Mihály, Gyólai István, Katona András, Kiss József, Komócsin Antal, Komócsin Illés, id. Komócsin Mihály, Krajkó József, Lacsán Mihály, Szekeres Vince, Szögi István, Tápai József, Tombácz Imre és dr. ValentinyÁgoston. A Mosonyi utcai toloncházból néhány nap múlva a ricsei internálótáborba szállították őket, ahonnan csak szeptember 2-án szabadultak ki.

186 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai 3453/1944. sz.

187 CsmL: A Szegedi Ügyészség iratai IV. 3611/1944. sz.

188 CsmL: Szegedi Polgm. ir. ein. 16 390/1944. E. sz. továbbá Szegedi Főisp. ir. rés. 55/ 1944. sz. és Szegedi Főisp. ir. ált. 362/1944. sz. Vö. Gaál Endre: Adatok Szeged felszabadulásának történetéhez 1944-1945 Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Flistorica 1957. Tom. I. 4. 1.

189 CsmL: A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának iratai 72/1944-45. sz.

190 CsmL: Szeged Város Főispánjának iratai rés. 79/1944. sz.

155