Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
5. A német megszállás és következményei, 1944 márciusa-áprilisa. Az ellenállás megszervezése és kibontakozása, 1944 májusa-októbere a) A munkásság és földmunkásság szervezeteinek szétverése. Kommunisták, baloldali szociáldemokraták és földmunkások internálása 1944. március 19-én a fasiszta német megszálláskor a Hitler- ellenes erőket váratlanul és felkészületlenül érték az események. A békepárt kiáltványban szólított fel az ellenállásra,182 de a váratlanság és felkészületlenség miatt eredménytelenül. A bevonuló német csapatok szervezett ellenállással nem találkoztak, csak szórványos, egyéni ellenakciókkal. így Narancsik Pál bácsalmási lakos 1944. március 19-én, mint katona, hídőrséget teljesített az Űjvidék-Pétervárad közötti hídnál, s amikor a németek Pétervárad felől előretörtek, golyószóróval támadta meg őket, s őrállását haláláig védte.183 A március 19-e utáni magyar katonai ellenállási akciók nem voltak számottevők, katonai, hadműveleti, hadászati értékük szinte számításba sem vehető.184 Elszigeteltek voltak, felszámolásuk nem okozott különösebb gondot a német parancsnokságnak. Annál nagyobb volt politikai, erkölcsi hatásuk. A német hadvezetőség előtt tovább csökkent a magyar hadsereg megbízhatósága, s ez a tény gyengítette a fasiszta német csapatok ütőképességét is, hiszen a magyar alakulatokat jobban szem előtt kellett tartaniuk. A Dél-Magyarországgal szomszédos megyékben Baranyában, Tolnában és Somogybán sem volt számottevő fegyveres ellenállás a német megszállással szemben. Pedig erre még a németek is számítottak. A kaposvári rendőrség 1944. április 8-án kelt havi jelentése183 megállapította, hogy „...a német csapatok bevonulása zavarás nélkül történt meg. A németek először tartózkodó magatartást tanúsítottak, később elmondták, hogy el voltak készülve az ellenállás leverésére, de erre nem került sor”. 182 Boldizsár Iván: A második Magyarország. A magvar ellenállási mozgalom története Bp. 1946. 25. 1. 183 BKmL: A Bácsalmási Nemzeti Bizottság iratai 1946. II. 8. 18-1 Fehér István: Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon i. m. 83. 1. 185 U. o. 18. 1. 154
