Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
1944 januárjában168 nyilvánosan hangoztatta, hogy a szovjet csapatok bejövetelét várja. A Csapó-féle tanyán állandóan 10-15 főnyi munkás jelenlétében a következő kijelentéseket tette: „Fel kellene aggatni a nyakánál fogva Florthyt és Hitlert is, mert belevitték a népet a háborúba. A sok magyar vért feláldozták. Gondoljátok, hogy a magyar és a német megnyeri a háborút? Az a rendszer kéne nekünk, ami az oroszoknál van. Sokkal jobb lenne, ha az oroszok bejönnének, rendet csinálnának,... nem lenne jegyrendszer”. Szabó Ferencet a Szegedi Törvényszék Öttagú Külön Tanácsa 6 hónapi fogházbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre és 2000 P. pénzbüntetésre ítélte. A kommunisták javaslatára és szervező munkájuk segítségével ült össze Vésztőn 1944 februárjában a Földmunkások Országos Szövetségének Kongresszusa,169 amelyen az ország különböző vidékeiről 1500 küldött vett részt. A háború kitörése óta ez volt a falusi proletariátus első országos megmozdulása. A kongresszuson a mezőgazdasági munkásság és a szegényparasztság egyöntetűen fellépett az ellenforradalmi fasiszta rendszer és annak nemzetvesztő politikája ellen. A magyar parasztság legjobb erői határozott készséget mutattak a háborúellenes s a demokratikus átalakulásért folyó harcra. E harci elszántság bizonyítéka volt a földmunkáskongresszus. A kongresszus határozatban fogadta el a független, szabad, demokratikus Magyarországra - benne a radikális földreform végrehajtására és a béke megteremtésére - vonatkozó kommunista javaslatokat. Ezt követően a Békepárt olyan szervezetek létrehozását is szorgalmazta, amelyekbe nemcsak a kommunisták, hanem a békét igenlő, a békéért harcolni kész emberek is tömörülnek. A Békepárt röpirataiban ilyen - úgynevezett - békebizottságok megalakítására szólította fel a haladó erőket. A felhívásra az ország legkülönbözőbb vidékein, főleg falvakban békebizottságok alakultak. A kommunisták a nemzeti összefogás helyi szerveit kívánták e bizottságokon keresztül megteremteni, olyan helyeken is, ahová a Kommunista Párt nem jutott el, s ahol a Kisgazda Párt és Szociáldemokrata Párt ellenezte a helyi pártszervek együttműködését. 168 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai 3203/1944. sz. 169 Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak... i. m. 1021. 1. 150
