Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
zé”. Végülis a kisiklást az akadályozta meg, hogy „a motorvezető észrevette, hogy a kocsi nagyot döccent, és nyomban leállította a szerelvényt, s a vonatkísérő személyzet segítségével kiszedte a sínek közé ékelt kődarabokat.” A Hódmezővásárhelyi MÁV Osztálymérnökség kérte a makói csendőrőrsparancsnokságot, majd a csendőrség Központi Nyomozó Parancsnokságát (Békéscsaba), hogy „ismeretlen tettesek elleni szabotázs121 és pályavétség címén” indítsák meg a nyomozást. A nyomozás során 82 tanút hallgattak ki. A makói rendőrkapitányság 1943. február 15-én kelt jelentése szerint a szabotázs akció elkövetőit a makói kommunisták122 között keresték. Az eredménytelen nyomozás miatt a Szegedi Ügyészség 1943. március 2-án kénytelen volt a nyomozást beszüntetni.123 1943. január 12-én a magyar csapatok számára bekövetkezett a voronyezsi katasztrófa. Pár nap eltelte után nyugodtan ki lehetett jelenteni, hogy a második magyar hadsereg nincs többé. Mintegy 40 000 magyar katona lelte halálát, s mintegy 70 000 került nagyrészt sebesülten vagy megfagyva szovjet fogságba. A magyar hadtörténelem legnagyobb áldozatot követelő veresége volt ez. A magyar lakosság itthon rövid idő eltelte után már értesült az eseményekről. Oláh János hódmezővásárhelyi napszámos 1943. február 19-én a voronyezsi vereségre célozva kijelentette: „6-8 hónap múlva itt lesznek az oroszok és akkor felmegyek Pestre tanulni. A németek most az egyszer nem győzhetnek, most az egyszer a túloldalon győznek. Horthy akkor vette ki a zsebünkből a pénz, amikor a darutollas katonákkal fellépett”. Az Oláh János ellen kiadott vádirat megállapította, hogy a vádlottnak „az oroszoknak Magyarországon való megjelenésekor alkalma nyílna Budapesten valami kommunista tanfolyamra beiratkoznia és a kommunizmus eszméit magába szívnia”. Továbbá a vádlott kijelentése alkalmas arra, hogy „az elégedetlenkedőket hajlamossá tegye a bennük felébresztett vagy szuny- nyadozó gyűlölet hatása alatt az állam és a társadalom törvényes rendjének esetlegesen erőszakkal való megdöntésére”.124 121 Uo. IV. 1096/1943. sz. 122 Uo. 122 Uo. 124 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai. 1480/1944. 137
