Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
növekedett a Szovjetunió iránti szimpátia a délmagyarországi munkások, földmunkások, cselédek és kisiparosok körében. Ebben jelentékeny szerepet játszott a 48-as zászlók visszaadása, a Szovjetunió sikere a Budapesti Nemzetközi Vásáron, gazdasági eredményei, munkásvédő intézkedései, általában az, hogy a Szovjetunió a béke védelmezőjeként lépett fel a világpolitikában. Meg kell említenünk azt is, hogy a szovjet kormány az 1939 és 40-ben felszabadított, volt orosz területeken olyan szociális intézkedéseket hajtott végre, amelynek hatása különösen a nincstelen parasztság körében erősen érződött. Rébék Nagy Imre Hódmezővásárhelyen, 1941-ben több, egymástól különböző alkalommal, a proletárság osztályuralmának erőszakos, forradalmi úton történő létesítése mellett nyilatkozott. A Szegedi Főügyészség 1941. május 8-án Rébék Nagy Imre ellen kiadott vádirata szerint a „proletár társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítésére izgatott azáltal, hogy utcán, és kőműves munkája közben munkahelyein, minduntalan azt hangoztatta, hogy ő meggyőződéses kommunista, csak a kommunista rendszer képes a munkások és dolgozók részére kielégítő termelési és gazdasági rendszert alkotni, e célból szükség van a világ proletárjai egyesülésére, nálunk is meg kell valósítani a kommunista rendszert, s ezért jelszava: Világ proletárjai, egyesüljetek!”47 A Szegedi kir. Törvényszék Öttagú Külön Tanácsa a vádlottat még ugyanebben az évben 1 évi fogházbüntetéssel súly- totta, mert „a kommunista világrend és társadalmi berendezkedés kívánatos és előnyös voltát hangoztatta, s a hallgatókban a proletár uralom megvalósítása iránti vágyat keltette.” 1941. június 22-én Ruck Mihály, Pavelka György és Szujó János Elek-Kakucspusztán többek jelenlétében a következő kijelentéseket tette: „Oroszországban sokkal jobb rendszer van, mint Magyarországon, mert ott nincs elnyomás, nincs magán- tulajdon, nincs úr és paraszt, ott mindenki egyforma, vagyis egyenlőség van.” Továbbá nyilvánosan kijelentették, hogy „sokkal jobb lenne, ha itt Magyarországon ismét kommunizmus lenne... mert akkor a munkásoknak nem kellene annyit dolgozniok...” Fenti kijelentéseikért a Szegedi Főügyészség 17 CsmL: Uo. 3547/1941. sz. 117
