Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

A magyar ellenforradalmi bíróság szellemének tehát úgy látszik teljesen megfeleltek ezek az ítéletek. Ez felhívja a figyelmet arra is, hogy nem az 1919. március 21-e előtti állapotok visszaállításáról volt szó, hanem egy sokkal reakciósabb rendszer kezdett kibontakozni. Erre utal a szegedi munkásság 1919 júniusi általános sztrájkja idején a munkásvezetők franciák által történt internálása. 22

A francia megszállók a helyi közigazgatással, majd a Budapesten székelő ellenforradalmi kormánnyal egyetértésben végezték ellenforradalmi, munkásellenes tevékenységüket, bár a túlzottan brutális jobboldali megoldásokat a városkormányzó nem helyeselte. így Szegeden is működtek az igazoló bizottságok, de dönteni a városkormányzó egyetértése nélkül nem lehetett, hivatalnokot, alkalmazottat és munkást sem bocsájt- hattak el engedélye nélkül.23 December elejétől a francia cenzúra mellett működött már a magyar ellenforradalmi cenzúra is.24

A francia csapatok nemcsak Szegeden, hanem a környező megszállt településeken is végrehajtották a proletárdiktatúra felszámolását, a baloldali és kommunista vezetők internálását. 1919. május 6-án a francia csendőrség elfogta Mezőkovács- házán Roth Salamon direktóriumi elnököt és 13 társát.25 Földeákról a tanácshatalom 14 vezetőjét hurcolták el, akik csak hosszú hányattatás után térhettek haza.26 Makóról 44 gyanúsnak talált egyént vittek magukkal a francia megszállók.27

A francia katonai hatóságok mégis szerettek liberális szerepben tetszelegni, mint egy polgári demokratikus állam képviselői az „osztálybéke” helyreállításán mesterkedtek. A szegedi városkormányzó álláspontját 1919 októberében így összegezte: „A bolsevistáktól eltekintve, akik voltaképpen nem mások, mint álruhás rablók, minden egyes pártnak - a szociáldemokratáktól a reakció legizgóbb híveiig - joga és kötelessége, hogy a haza újjáépítésében a maga munkájával hozzájáruljon”28 Majd látjuk, ez az álláspont mennyire kedvezett a „reakció legizzóbb hívei”-nek, s már előbb láttuk, mennyire bolsevistának tekin22 Uo.14.1.,

23 Szegedi Új-Nemzedék, 1919. szept. 17.

24 Tonelli Sándor: Id. mű 26-27. 1.

26 PI Arch. 631. f. 3/1919-IV-2568.

26 CsmL (Mr) Központi járás főszolgb. ír. 228-1928. sz.

27 A Csongrád megyei munkásmozgalom... 513-514. 1.

28 Szeged. - Magyar városok monográfiája sorozat - Budapest, 1927. 84-85. 1. (Kiemelés tőlem - BF)

14