Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

gások nem merültek fel, nem voltak proletárdiktatúra hívei.17 Hogy mennyire a szocializmus-ellenesség és nem csupán katonai és nacionalista szempontok irányították az akkori Románia vezetőinek tetteit, azt meggyőzően bizonyítja az is, hogy az úgynevezett Nemzeti Hadsereg, a magyar ellenforradalom belső fegyveres támasza személyi állományának egy része Brassóba és más román városokba internált csendőr- és katonatisztekből állt, olyanokból, akiket a román hatóságok szabadon engedtek, és Szegedre irányítottak.18

A francia megszállók 1919. március 27-e után Szegeden gyakorlatilag felszámolták a proletárdiktatúrát és a március 21-e előtti állapotot állították vissza egy csöndes ellenforradalommal. A megszállók a város élére francia kormányzót neveztek ki. Polgári ügyekben helyreállt a korábbi magyar igazságszolgáltatás, a franciák „csak” a munkaadók és a munkások közötti vitákba, a lakásügyekbe és a politikai természetű letartóztatásokba avatkoztak be, azaz csaknem valamennyi lényeges kérdésbe.19 A Tanácsköztársaság érdekében kifejtett tevékenység a francia hadbíróság hatáskörébe tartozott, a kommunistákat a francia állam ellenségeiként ítélték el. Akiket 3 hónapnál hosszabb időre ítéltek, azokat deportálták Albániába és a francia gyarmatokra, ahol bizony sokakra igen szomorú sors várt. Az ítéletek pedig igen szigorúak voltak. 1919. május 12-22-én Fátyol József földművest 10 évi kényszermunkára, Pollák (Szentirmai) Béla költőt 20 évi kényszermunkára, Zarencsik Jánost ugyancsak 20 évre, Andorka Sándort életfogytiglani kényszermunkára, Hoffmann Ödön újságírót pedig golyó általi halálra ítélték.20 A szegedi ítélőtábla elnökének jelentése, amit a megszállás után az Igaszságügyminisztériumnak küldött, mégis azt állapította meg, hogy a francia hadosztálybíróságon igazságtalan és méltánytalan ítéletet nem hoztak. Az ítélőtábla elnöke nyílt levélben mondott köszönetét a franciáknak.21

17 Hajdú Tibor: Id mű. 1969. 1. és Scherer Ferenc: Id. mű 350. 1.

18 Mészáros Károly: Adatok a reakciós politikai irányzatok arculatához és tevékenységéhez (1919. aug.). Történelmi Szemle, 1970. 1. sz. 74. 1. és Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. (Naplójegyzetek és okiratok) Szeged, 1923. 494. 1.

19 Tonelli Sándor: A franciák Szegeden 1918. december—1920. március. Szeged, 1939. Acta Universitatis Szegediensis Sectiö Geographico-Historica. Tom. VII. Fase. 1. 29. 1.

20 Uo. 31. 1. és A Csongrád megyei munkásmozgalom ... 462-463. 1. Hoffmann Ödön még Szegeden megszökött, Zarecsnik Jánosnak és néhány társának Bulgáriába szállítás közben sikerült megszöknie.

21 Tonelli Sándor: Id. mű 32.1.

13