Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Előszó

könyvek kutatásába lehetőségeinkhez képest személyesen bese­gítünk, így nem a laikus ügyfeleket küldözgetjük az anyakönyvi hivatalok nyakára. A családfakutatást nehezítette és rendkívül időigényessé tette, hogy az anyakönyvek jelentős részéhez nem volt korabeli betüsoros névmutató. Sokévi munkával pótoltuk a hiányzó név­mutatókat, nyugdíjas kollégákat bevonva ezek elkészítésébe.2 Ezen túlmenően szakmai tanácsokkal segítjük a jobbára amatőr családfakutatókat. Adósak maradtunk viszont egy módszertani útmutatóval, amely megfelelő tájékoztatást ad a különböző felekezetek anya­könyveiről, ezek évköréről, forrásértékéről, esetleges hiányossá­gairól, és egyéb praktikus tudnivalókról. Ezt a hiányt pótolhatja - legalább részben - Mikecz Zsuzsanna tanulmánya, amelyet a Szentesi Műhely Füzetek 11. köteteként adunk közre. Az érintett hölgy végzős gimnazistaként került kapcsolatba levéltárunkkal. Egy igen kiterjedt, neves szentesi família le­származottjaként szerette volna felkutatni őseit. Figyelmeztet­tük, hogy nem kis munkába vágja a fejszéjét, hisz a kutatás hó­napokon, sőt éveken át is eltarthat, de ő nem ijedt meg a feladat­tól. Hétről-hétre, hónapról-hónapra szorgalmasan megjelent, s egyre otthonosabban eligazodott a régi anyakönyvekben. Köz­ben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karára. Anyakönyvi ismereteit itt is tudta hasznosítani, amennyiben sikeres évfolyamdolgozatot írt az anyakönyvezés államosításá­ról. Az egyetemi évek vége felé elhatározta, hogy a szakdolgo­zatát is az anyakönyvezésből írja. Ennek érdekében több irányba ki kellett szélesítenie témakörét. Történeti áttekintést készített az anyakönyvezési gyakorlat magyarországi megjelenéséről és el­2 A régi felekezeti anyakönyvek mutatóinak elkészítésében elévülhetetlen érdemeket szereztek: dr. Kálmán Dezső (1906-1990) és dr. Kis Tóth Tihamémé. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom