Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Előszó

könyvek kutatásába lehetőségeinkhez képest személyesen besegítünk, így nem a laikus ügyfeleket küldözgetjük az anyakönyvi hivatalok nyakára.

A családfakutatást nehezítette és rendkívül időigényessé tette, hogy az anyakönyvek jelentős részéhez nem volt korabeli betüsoros névmutató. Sokévi munkával pótoltuk a hiányzó névmutatókat, nyugdíjas kollégákat bevonva ezek elkészítésébe.2 Ezen túlmenően szakmai tanácsokkal segítjük a jobbára amatőr családfakutatókat.

Adósak maradtunk viszont egy módszertani útmutatóval, amely megfelelő tájékoztatást ad a különböző felekezetek anyakönyveiről, ezek évköréről, forrásértékéről, esetleges hiányosságairól, és egyéb praktikus tudnivalókról. Ezt a hiányt pótolhatja - legalább részben - Mikecz Zsuzsanna tanulmánya, amelyet a Szentesi Műhely Füzetek 11. köteteként adunk közre.

Az érintett hölgy végzős gimnazistaként került kapcsolatba levéltárunkkal. Egy igen kiterjedt, neves szentesi família leszármazottjaként szerette volna felkutatni őseit. Figyelmeztettük, hogy nem kis munkába vágja a fejszéjét, hisz a kutatás hónapokon, sőt éveken át is eltarthat, de ő nem ijedt meg a feladattól. Hétről-hétre, hónapról-hónapra szorgalmasan megjelent, s egyre otthonosabban eligazodott a régi anyakönyvekben. Közben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karára. Anyakönyvi ismereteit itt is tudta hasznosítani, amennyiben sikeres évfolyamdolgozatot írt az anyakönyvezés államosításáról.

Az egyetemi évek vége felé elhatározta, hogy a szakdolgozatát is az anyakönyvezésből írja. Ennek érdekében több irányba ki kellett szélesítenie témakörét. Történeti áttekintést készített az anyakönyvezési gyakorlat magyarországi megjelenéséről és el2 A régi felekezeti anyakönyvek mutatóinak elkészítésében elévülhetetlen érdemeket szereztek: dr. Kálmán Dezső (1906-1990) és dr. Kis Tóth Tihamémé.

4