Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Az anyakönyvezés gyakorlata szentesen

A latin nyelvű fejléc 1791-től változik magyarra. Ettől eltekintve túl sok változást nem tapasztalhatunk. A rovatok az eddigiek szerint alakulnak. A szülők állapotánál a következő bejegyzések fordulnak elő a legtöbbször: házas (házzal rendelkező), zsellér56, nemes, az atyával (azaz a család a nagyszülőkkel él együtt egy házban).

Ezután hosszú éveken keresztül vezetik az anyakönyveket az eddigiek alapján. Lényeges változást nem találunk. A következő fordulópontot az 1813-as év hozza. Ahogy arról már szó volt, a keresztelési idő mellett ekkortól a születési időt is beírják, mégpedig az órát is megjelölve. Pl. így: november 6. délután 5 óra. A szülők állapotánál mostantól kezdve a foglalkozást jegyzik be, pl. béres, napszámos, juhász, csizmadia, szántóvető. A lakóhely megjelölése pedig külön rubrikába kerül, „lakások” elnevezéssel. Ide írják be azt, amit eddig az állapot alatt értettek, tudniillik, hogy valaki zsellér, házas, stb.

1829-től már szinte mindig nyomtatott táblázatos formával és fejléccel találkozunk a másodpéldányokban. Az adatokat természetesen továbbra is kézírással vezetik be. Az 1853-as év újabb változásokat hoz; új, az eddiginél is részletesebb nyomtatványokat vezetnek be. A nyilvántartás tartalmaz egy folyószámot, a születés és a keresztelés idejét, a gyermek nevét, nemét, azt hogy törvényes vagy törvénytelen ágyból származik-e, a szülők nevét, vallását, állapotát, lakhelyüket a ház számával, a keresztszülők nevét, állapotukat, a keresztelő lelkész nevét és végül egy észrevételek rovatot. Ezek közül talán az utóbbi ész56 A református anyakönyvek nem különböztették meg külön a házas és a házatlan zsellért. Valószínűleg a „házas” kategória alatt érthették a telkes jobbágyokat (telkes gazdákat) és a házas (házzal rendelkező) zselléreket, míg a „zsellér” kifejezést a házatlan zselléreknek tartották fent. Szentes társadalmi rétegeivel, köztük a zsellérekkel, Barta László „ A szentesi örökvált- ság” című munkájában részletesen foglalkozik. (Megjelent 2006-ban a CSML (SZL) kiadásában)

36