Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Az anyakönyvezés gyakorlata szentesen

év tavaszán a márciusi nagy járvány elviszi, s ugyanezzel a név- vei lép ki az élők sorából (1745. március 24.)

Ebben az időben még a születés idejét sem jegyezték be, így azt is csak pontatlanul lehet meghatározni. Annyit tudunk, hogy a gyermeket születése után pár napon belül megkeresztelték. 52 53 (A keresztelési időpont mellett a születési időpontot csak 1813-tól kezdik beírni.)

Az a tény, hogy a szülők közül sokáig csak az apa nevét jegyezték be, általában igen nehézzé teszi az utókor számára a személyek azonosítását. De mindez hogy is jelent meg az anyakönyvben? Például 1747. január 21,-ei dátummal a következő bejegyzést találjuk: „Tóth György’fija György”. Ennyi és nem több.

Az első bejegyzett keresztszülőket 1748. január 8-án fedezhetjük fel. Itt jegyzi meg Gaál István (1723-1768), az egyház jeles lelkésze, hogy bevezette azt a keresztényi szokást, hogy a keresztszülők mindketten jelen legyenek a kereszteléskor, hiszen a keresztszülői fogadalomtétel e nélkül lehetetlen.54 Azonban a keresztszülők említésénél sem írják ki még ekkor a keresztanya nevét. Csak annyi szerepel, hogy pl. Péter Ferenc és felesége. Azután egy időben még ez a bejegyzési forma is leszűkül, és sokáig csak a keresztatya neve szerepel a következő módon - pl.: KA. Kis Pál. 1779-től következik be ebben egy nagy változás, amikor már mindkét keresztszülő teljes nevét kiírják, a keresztanya nevét a leánykori nevével jelezve. Persze nem szabad azt hinnünk, hogy ez mindig ilyen következetesen megvalósul, olyan bejegyzéssel is találkoztam, amikor csak a keresztanya nevét írták be a férjezett nevén. Ilyen következet52 Zalotay: i. m. Szentes, 1936. április - Társadalmunk 1744-ben. 5. p.

53 A Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárában (továbbiakban: CSML (SZL) található kutatási segédlet - A szentesi református egyház keresztelési anyakönyveinek mutatója (1741-1765)

54 U. o.

33