Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Az anyakönyvezés szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig

gyors fejlődésnek indult. Többek között utcái szilárd burkolatot kaptak, megindult a vasúti közlekedés, bevezették a villanyvilágítást és elkészültek a belváros díszes középületei. A századfordulóra lakóinak száma már meghaladta a 30 000 főt. Központi szerepkörét 1950-ben veszítette el, de 1984-ig járási, ezt követően pedig városkörnyéki székhely maradt. A település napjainkra egy európai mezőgazdasági kisváros jellegét vette fel. Az 1960- as évek ipartelepítési politikája a várost is érintette, számos nagyüzem létesült, lakótelepek, utak, üzletházak épültek, így az ősi település emlékét ma leginkább a városmag őrzi.32

Szentes hitélete és felekezeti megoszlása

Mivel 1895 előtt az anyakönyveket az egyházak vezették, röviden szólni kell a Szentesen található felekezetekről.

Mint ismeretes a katolikus egyház jelentős szerepet játszott az államalapítás során, az egyházi és az állami hatalom gyakorlatilag összefonódott. /. Szent István törvényalkotása révén a római katolikus vallás a magyar királyság államvallásává lett.

Szentes tágabb környéke az államalapítás idején még Ajtony uralma alatt állt, így csak az ő leverése után indulhatott el az egyházi és az állami megyerendszer kiépítése.33 „ Szentes és vidéke minden valószínűség szerint I. István király uralkodásának utolsó szakaszában alapított váci püspökség tartományába került. ”34

32 Szentesi ki kicsoda és városismertető (szerk.: Bodrits István) Szentes, 1996. 9-15. p.

33 NAGY GÉZA BALÁZS: Az első szentesi templom története. Szentes, 2007. (A továbbiakban: Nagy Géza Balázs: i. m.) 34. p.

34 LABÁDI LAJOS: Szentes vázlatos története all. századtól 1914-ig. In.: Szentes helyismereti kézikönyve (Tanulmányok) I. Szentes, 2000. 76. p. (A továbbiakban Labádi: Szentes vázlatos tört.)

20