Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Bevezetés

lezi, hogy szóban és tettben tanúságot tegyen Krisztusról. Rendes kiszolgáltatója a püspök, pap csak felhatalmazással szolgáltathatja ki érvényesen.15

A római katolikusoknál a bérmálás szentségét kb. abban az életkorban kell föladni, amikor a bérmálandó eljut az értelem használatára (aetas discretionis). Ez az életkor jogi értelemben a 7. életév betöltését jelenti. Kivételt képez az, ha felnőtt megke- resztelésére kerül sor, hiszen ebben az esetben a kereszteléssel együtt történik a bérmálkozás. A keleti egyházban viszont mindig a kereszteléssel együtt történik e szentség kiszolgáltatása.16

A katolikus vallásúaknál tehát a keresztelési-, házassági-, halotti-, és csak az esetenként fennmaradt bérmálási anyakönyvek egyúttal négy szentség kiszolgálását is rögzítették.

Megjegyzendő, hogy az anyakönyveket azért is vezette az egyház, hogy tagjait számba vegye, és ezáltal az egyházi adót is beszedhesse.17 *

Végül fontos megemlíteni, hogy az egyházi anyakönyvek

közhitelű dokumentumoknak is számítottak, egészen az állami

18

anyakönyvezés bevezetéséig.

15 Felekezeti egyházjog Magyarországon (szerk.: Rácz Lajos) Unió Lap- és Könyvkiadó 65. p.

16 Magyar Katolikus Lexikon. I. kötet (bérmálkozás címszó alatt) Szent István Társulat. Bp.

1 DR. HORVÁTH FERENC: Anyakönyvi igazgatás. Budapest, 1983. ll.p. (a továbbiakban Horváth: i. m.)

Is Berkes: i. m.

12