Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Bevezetés

szágon általánosan kötelező érvénnyel és hatállyal csak a Bach- korszakban, 1851 júliusában rendelték el a hatóságok. De itt is akadnak települések, ahol 1851-nél jóval korábban kezdték el az anyakönyvezést: pl. Békéscsabán és Budán 1820-tól, Pesten 1826-tól, Szentesen 1849-től stb. 10 11

Az anyakönyvek vezetése jóval többet jelentett egyszerű nyilvántartásnál. A rendi társadalomban az ember személyisége születésétől a haláláig tartott. A születés tényét elvileg a kereszt- levél, a halál tényét a halotti anyakönyv igazolta. így a személyiség fennállásának nyilvántartása és tanúsítása az egyház joghatósága körébe esett. Ebből a helyzetből eredt az a felfogás, hogy annak volt jogképessége", akinél ezt az egyház elismerte. Ezért volt vitatott a rendi társadalomban a nem egyházhoz tartozók jogképessége. Emberi mivoltukat és üdvösségre elhivatottságukat ugyan sohasem vonták kétségbe, mégis a hatalom, élve e tanítással, a „pogányok” esetében elvitatta a jogalanyiságot, ezzel a nekik járó közrend szerinti jogvédelmet. A halál tényének megállapítása, ezzel a halotti anyakönyvbe történő bejegyzés pedig az öröklés megnyílása szempontjából is jelentős volt.12

A házassági anyakönyvek vezetésének több funkciója is volt. A keresztény egyház tanítása szerint a házasság (matrimon- ium) a férfi és a nő, isteni rendelésen nyugvó legbensőbb egyesülése. Az egyház előtt zajló házasságkötési szertartás az Árpád-házi királyoktól kezdve gyakorlatban volt Magyarországon. Kálmán házasságkötésről szóló törvénye a következőket tartalmazta: „Minden házasságkötés az egyház színe előtt, a lelkész jelenlétében, alkalmas tanuk szeme láttára, az eljegyzés foglalóadás valamelyik jelképével és a mind a két fél beleegyezésével

10 Berkes: i. m.

11 A jogképesség birtokában valaki jogviszony alanyává válhat, tehát jogai és kötelezettségei lehetnek. Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Bp. 2004. 88. p.) (A továbbiakban: Magyar jogtörténet.)

12 Magyar jogtörténet 89. p.

10