Makó Imre (szerk.): Huszárként a világháborúban 1914-1918 - Sz. Szűcs Mihály (Hódmezővásárhely, 2018)

Bukaresti kiküldetés

tovább. Mire megvirradt, átértünk a Maros hídján. Ezután már rohamosan melegedett. Jó lett volna valahol a lovakkal megállni etetni, azonban most már nem volt sötét, tehát nem lehetett szerezni, az árkokban pedig már lesült a mező, így szegény lovaknak csak vizet adtunk, de enni nem. Végre délután 3 óra tájban én is megérkeztem, az én lakásom volt legmesszebb. Ekkor megkosztoltunk rendesen, úgy én, mint a lovak. Másnap pihenőjük volt a lovaknak, azután felváltva húzták az aratógépet 11 napig, mert 11 nap múlva táviratilag behívtak bennünket. Tehát nem örömest, de be kellett vonulni. Július 11-én délután így én is megindultam visszafelé.

Csanádpalotán este 10 óra tájban bementem egy házhoz, itt megháltam, és hajnalban újra útnak indultam. A többiekkel nem találkoztam, délelőtt úgy 10 óra tájban azonban egy útszéli csárdánál utolértem őket, most tehát együtt volt az egész társaság. Megetettük a lovainkat, és azután együttesen úrnak indultunk. A lovaink jól néztek ki mind, és minden előzetes megbeszélés nélkül összetalálkoztunk, tehát rendben bevonultunk 12 délután 2 órára. Mire beértünk, üres volt a laktanya, a munkára kiadott lovakat mind behívták, mert Budapestre kellett küldeni egy riadó századot, ahol abban az időben már kisebb tüntetések voltak. Csak az őrség volt a kaszárnyában, azonban az alezredes úr és a kapitány úr itt volt. Mikor beértünk, volt nagy öröm, hogy legalább van már még lovunk is. Ezután rettenetes naplopás ment a kádernál. Az a négy közember, aki velem itthon volt, éjjel-nappal lent volt azzal a 12 lóval az istállóban, az őrség pedig állandóan kint volt az őrszobán. Váltás nem volt, mert nem volt több, csak az én négy emberem. A tisztek sok esetben csak délután jöttek be pár órára, nékik sem akadt intézni valójuk.

Ez így tartott több mint három hétig. Ekkorra lassan kezdtünk szaporodni, de nagyon lassan. Körülbelül másfél hónap telt el, mire lett annyi ember és ló, hogy lehetett egy cúgot összeállítani. Augusztusban nem voltak rukkolások, végre szeptemberben jöttek be reguták. Ezeket átadták, tehát lett állandó foglalkozásom, bár ekkor jött be annyi reguta, hogy 46-an voltak összesen. Ezekkel elég sok baj volt, mint

128