Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Dokumentumok
alázatos lélekkel nyugszunk meg a változha- tatlanban, de szívünkben örökké élni fog a soha nem felejtés tüze. Biztos tudomásunk van róla, hogy mártírhalált halt dr. Ambrus Endre, ki Chevra Kadischánk hosszú éveken át elnökhelyettese volt. Nemes tradíciókat ápoló, hűséges sáfárkodó igaz zsidó ember volt. Elvesztettük Kertész Sándort, Chevra Kadischánk köz- tiszteletben álló elnökét, igaz zsidó ősöknek hűséges lelkű utódát. Gonosz lelkek gyilkos keze a meg- és felszabadulás pillanatában oltották ki életét és véle hét vásárhelyi testvérünkét. Ismeretlen helyen szenvedett mártírhalált Büchler Gyula rabbi, ki Chevránknak összejövetelein értékes tanításokkal szolgálta Isten és a gyülekezet ügyét. Az elköltözöttek emléke legyen örökké áldott! Minket, a megmaradottakat, kik alapszabály szerint megtartott megválasztás után vezetői lettünk a Chevra Kadischának, egyetlen elv vezérelt: hitközségünknek ezen nagy múltú intézménye, ha nem is a régi fényben, de legalább felfrissítve és megújulva legyen az itthon lévő testvéreinknek segítségére... Nagy feladatra kellett a Chevra Kadischa megválasztott vezetőségének vállalkozni. Először is meg kellett törni a közönyt, ami ott élt minden testvérünk lelkében, fogékony- nyá kellett a kishitűeket, a lemondókat tenni Chevránk minden ügye iránt. Fel kellett rázni a szunnyadókat, a tespedőket, hogy járuljanak hozzá munkájukkal és anyagi segítségükkel a Chevra Kadischa terveihez. [...] ... az áldozatkész testvéreinknek tulajdonítható, hogy a Chevra Kadischa tudott az élőkön is segíteni, sőt rendszeres havi segélyezést juttattunk három testvérünknek, azon kívül négy esetben nagyobb pénzbeli segélyt adhattunk három testvérünknek, kik közül kettő már vissza is fizette... Nem lenne teljes a beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg a Joint működéséről, mely intézmény Chevra Kadischánk helyett végezte el a karitatív munkát, és amely nélkül bizony a Chevra a rája háramló óriási mértékű szociális segítő munkát nem tudta volna elvégezni és megoldani. Ha csak arra gondolunk, mit jelentett a hazatérőnek a meleg étel, a pénz, az orvosi segély és mindaz a sok jó, amit a Jointtól hazatérő testvéreink élveztek és sokan élveznek mind a mai napig is, azt hiszem, mindannyiunk szívéből fakad a hála, a köszönet a Joint iránt és azok iránt a testvéreink iránt, kik sokszor - messze tőlünk - a saját szájuktól vonták meg a filléreket, hogy nekünk küldhessék és juttassák. Külön köszönettel tartozunk dr. Deutsch Béla és dr. Kertész Lajos orvos uraknak, kik sokáig teljesen önzetlenül és minden dotáció mentesen végezték el nehéz és áldozatkész, felelős munkájukat. Külön hálával gondolunk ebben a pillanatban mindazokra, kik a mi szegényeink ügyét itt ebben a városban felkarolták és felkarolják, és végzik önzetlenül szeretetből, és zsidó hitünk sugalmazta ügybuzgóságból. A Chevra Kadischa feladata közé tartozik, hogy a vállalt kegyeletet teljesítse azok iránt, kik már régen az öröklét honába költöztek, kiknek emlékét legtöbbször temetőnkben egy sírkő, vagy egy domborodó sírhant jelzi. A temetőkertünket rendbe hozattuk, a kidőlt kerítésfalat újra rakattuk, a temető útjai meg- nyestük és feltöltöttük, a sírokat ápoltuk, a mázkir imát elmondottuk mindazokért, kik erre alapítványt tettek. Schwimmer Lajos- féle alapítvány szerint pedig a szokásos requiemet megtartottuk, valamint kegyele- tes érzéssel emlékeztünk meg a Göstlingben meggyilkolt testvéreinkről minden év Ijjár hó 1-én. A kegyeletes szolgálatot elvégeztük 17 testvérünknél, kik közül is kiemelkedik Steiner Ferenc, aki a felszabadulás óta Chevra Kadischa elnöke volt. Az ő halála pótolhatatlan űrt jelent... Ebben az évben a hitközségünk temetett, amikor is Chevra Kadischánk részt vett a vásárhelyi zsidóság végtelen és soha el nem múló gyászában, a június 20-án megtartott emlékünnepélyen, hol a munkaszolgálatban és deportálásban elpusztított testvéreinknek emeltünk a templom előcsarnokában méltó emléket. A Chevra Kadischa 500 forinttal járult hozzá az emlékmű költségeihez, azonkívül pedig kötelességet vállalt, hogy az emléküket megőrzi és minden évben kegyeletes ünnepséggel emlékezik meg azokról, kik meghaltak azért, mert zsidók voltak... (Hódmezővásárhelyi Levéltár. A Hódmezővásárhelyi Chevra Kadischa iratai. Szám nélkül.) 136