Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Makó Imre: A vészkorszakban - A helyi zsidóság embervesztesége
grandiózus vállalkozáshoz a határvidék civil lakosságát és a fővárosban visszamaradt zsidóság tízezreit is igénybe vették. A zsidó munkaszolgálatosokat 1945 tavaszán a szovjet csapatok elől zömükben Mauthausenbe, illetve az ottani tábor rohamos „túlnépesedése" miatt a gunskircheni fenyvesek közt rögtönzötten felállított melléklágerbe deportálták. Többségüket 200 kilométeres, számtalan halálesetet követelő gyalogmenetben hajtották keresztül az Alpokon. Mauthausenben mintegy 12 ezer magyar állampolgár vesztette életét. A gunskircheni „Waldlager" lassú éhhalálra szánt foglyai közül vagy kétezren pusztultak el az amerikai csapatok május 4-ei megérkezéséig. A végkimerültség, az elfertőződött sebek és tucatnyi betegségek következtébe még az azt követő hetekben is százak haltak meg a közeli Wels és Hörsching hadikórházaiban. Összegzésül megállapítható, hogy az eredetileg minden fegyveres szolgálatra alkalmatlan magyar állampolgár katonai keretek közt folyó, közérdekű foglalkoztatása céljából felállított munkaszolgálat a háború folyamán büntető jelleget öltött, és a deportálás után a zsidóüldözés legkíméletlenebb eszközévé vált a német fasizmus és az azt kiszolgáló hazai erők kezében. A helyi zsidóság embervesztesége A vásárhelyi zsinagóga előcsarnokában 1948-ban felavatott emlékfalra 420 zsidó mártír neve került fel. Igen sok vidéki illetőségű hozzátartozó nevét is felvésette a túlélők kegyelete, ugyanakkor az erősen megfogyatkozott, a külföldön maradt, vagy időközben kivándorolt tagjaival is apadt közösség érthetően nem tudott számot adni valamennyi mártírjáról. A népszámlálás Vásárhelyen 1930-ban 1151, legközelebb, 1941-ben pedig 1501 zsidó személyt mutatott ki, az utóbbi szám azonban magában foglalta az itt tartózkodott munkaszolgálatos alakulat zsidó állományát is. Belügyminiszteri rendeletre 1944 tavaszán a helyi hitközség is hivatalos kimutatást állított össze a zsidó, vagy zsidónak tekintendő lakosokról, feltüntetve rajta a távollevő munkaszolgálatos férfiakat is. Az április 8-i keltezéssel ellátott listára 820 fő került fel. A közellátási hivatal május 6-án további 71 személyt mutatott ki, akik élelmiszerjegy átcserélésére jelentkeztek. Köztük lehettek a korábban keresztény vallásra áttértek (konvertiták). A pótlólag kimutatottakból 9 fő már az előző jegyzéken is szerepelt. A gettózás 1944. május derekán készített tervezetében a hitközséghez tartozó, kizárólag izraelita családok száma 428, a személyek száma 831, ebből internálva van 16 (15 férfi és 1 nő), munkaszolgálatot teljesít 94 fő. A sárga csillag viselésére kötelezett keresztény vallásúak száma 34, vegyesházasságban 15 család él 55 személy- lyel, melyből zsidó férfi 20 fő 22 pedig keresztény nő. A szegedi téglagyári gyűjtőtáborba 1944. június derekán átszállítottak létszámát a MÁV számlája 737 főben adta meg. A szegedi gettóból és gyűjtő táborból ismereteink szerint legkevesebb 6, vegyesházasságba tartozó személyt engedtek haza. A deportálásban elhalt vásárhelyiek száma ismereteA Hegedűs család síremléke a Tuhutum utcai temetőben 29
