Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Szigeti János: A vásárhelyi zsidóság múltja
A zsinagóga belülről (Schnitzer Lajos felvétele, 1930-as évek) A zsidó kultúrát, az országos és helyi irodalmi, művészeti életet egyaránt szolgálták a hitközség estélyei, rendezvényei. Az Izraelita Nőegylet széleskörű kulturális tevékenységével vívta ki a hitközség és a város osztatlan elismerését. A hitközség egyleteinek, ide értve az Izraelita Kultúrcsoportot is, fénykora az 1930- as évekre esett. Világháború, forradalmak és ellenforradalom, krízisek után ez a decennium (évtized) szinte szellemi centrummá léptette elő a helyi zsidóság kulturális intézményeit. Helyi és fővárosi művészek, rabbik és írók léptek föl a hitközség 1927 végén létrehozott kul- túrcsoportjának estjein. Zsidók, keresztények egyaránt. József Attila életművében is említésre méltó esemény az 1932. december 14-i előadása A legújabb magyar költészetről a Központi Szálloda emeleti nagytermében. A hitközség 1928 végén megtartott tiszt- újításán három évre elnöknek dr. Szemző A zsidó templomi énekkar az 1930-as években. Középen Porjesz Klára zongoratanárnő, tőle balra Klein Vilmos kántor, jobbra Gruber László tanító. Az álló sor bal szélén Virágos Mihály, utóbb ismert operaénekes Dr. Szemző Miksa Miksa (1876- 1929) ügyvédet, alelnöknek Steiner Ferencet választották meg. Az új elnök székfoglaló beszédében törekvéseinek fő céljait négy pontban foglalta össze. A legelső: „Szeressük sokat szenvedő szerencsétlen hazánkat bárminő vihar és vész közepette is." Törvényhatósági bizottsági tagként és tiszteletbeli főügyészként egyéniségét és tudását alá tudta rendelni a köznek. A város első szabadkőművesei közé tartozott, a helyi Virradat-páholy tisztikarába is beválasztották. A páholy 23 alapítója között rajta kívül több zsidót találhatunk, így Adler Géza korábbi hitközségi elnököt, dr. Wilheim Arnold ügyvédet, dr. Müller Ferenc orvost, dr. Müller Jenő ügyvédet stb. A váratlan hirtelenséggel, nekrológja szerint a háborúban szerzett betegsége folytán elhalálozott Szemző Miksa utóda a hitközségi elnöki székben Steiner Ferenc lett. Ő több cikluson át, 1929-1938 között töltötte be e tisztet. Az elöljáróságot és a hitsorsosokat régóta foglalkoztatta az a terv, hogy a szegény sorsú zsidó öregeknek, időskorú, magára maradottaknak afféle menedékhelyet létesítsenek. 1931-ben anyagilag is elhárult az utolsó akadály az intézmény megvalósulása elől. A külföldre elszármazott Reisz Károly és neje e célra tett alapítványa, számos adománnyal kiegészülve, lehetővé tette a gr. Bethlen István (ma Táncsics Mihály) utca 13. számú ház megvásárlását, amelyet a menház céljára átalakítottak. Steiner Ferenc 14
