Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)

Dokumentumok

Az előcsarnokban elf)elyezetl márványkoporsó Qéber verséi íría és magyarra fordííoíía: ár. Frankel Jenő.

Templomunknak kapui sokáig zárva álltak, Nem hallszott mögöttük hívek zsolozsmája, Izrael javai mind prédává váltak,

Kesergéssé torzult szívünk imádsága.

Otthonunkból elvitt a gaz lelketlenségI Betegek és gyengék, kisdedek és vének, Erősekkel együtt sírjukat ott lelték,

Vagy még sír sem jutott fáradt tetemüknek.

Kevesen tértünk meg Sebhedett a lelkünk. Fájó vesztésektől szívünk mélye vérzik. Mégis a jövőért munkálkodni kezdünk, Munkánk sikerei emléküket őrzik.

Hirdessék e táblák vértanúvoltukat,

Őrizzék emlékük mig zsidó utód éli Mi pedig e helyen elsírjuk gyászunkat, Fohászkodunk lelkűk békés nyugalmaér’.

137