Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)

Bevezető - Szigeti János: A vásárhelyi zsidóság múltja

rem és a karzat berendezését, tetszetősek és művészi értékűek. Az egész terembelső a zsidó valláshoz kötődő jelképrendszert, szimbolikát hordozza. A frigyszekrény előtt örökmécses (nér tamid) ég. Az elöljárók padsorait a frigyszekrény közelében, női és férfi oldalra helyezték, amely arányaiban cseppet sem hivalkodó. A mennyezet átépítésénél vasbetont alkalmaztak.

A zsinagóga az átépítés után

A zsinagóga kiváló akusztikáját egy évszázada dicsérik. A templomi énekkar 1906-ban Horovitz Jakab (1860-1936) tani'' SÁMUEL n.1.27. '

E HITKÖZSÉG TAGJAI KÖZÜL AZ 1914-18 ÉVI VILÁGHÁBORÚBAN A HAZÁÉRT

HŐSI HALÁLT HALTAK;

SCHILUNGER MIHÁLY yhogy 32 é k.

. LaborczföUMS. ,

ob.EHGEL LÁSZLÓ hdcy.24é k SZILARD FERENCZ hogy. 23 e.k Wolhyhia 1916. . . Piave 1918.

0R.ERDOS GYULA HDT.Y 32 é.k. TEVAN ISTVÁN hdoy. 24 é k.

Galiczia 1914, Olasz habcztér 1916.

HOROVITZ IMRE zLs.25 é.k.

Valjevo 1914.

POPPER IMRE ZLS. 21 é.k.

IV. ISONSÓI CSATA 1915

POPPER PÁL üdéd. j. 19 É. K. GONDA ERNŐ hdpo. j. 19 é. k.

Tarnopol 1916 Galiczia 1916

FLEISZIG IGNACZ örm. 35 É k Okosz fogság 1915.

GROSZ GERÖ örm. 29 é k HOCHHÄUSER MART0N«rm.4i ék

Kórház 1914. Primal. 1917.

HACSEK ZOLTÁN szkv. 20 é.k Kórház 1916.

DEUTSCH IMRE r.z. 22 é.k WEISZ IMRE e.é.ö.tiz.24 é.k.

Kárpátok 1915. Galicz Manilowmegy 1915.

orWilheim károlye.é.ötíz.29 é.k

1 son so 1915.

SZÁNTÓ BÉLA e.é.q. 20 é.k.

Piave 1918

BERG ISTVÁN k.v. 21 é.k KARDOS HUGO k.v.28 é.k

S/.KHB HAKC/.TÉK 1914. OROSZ FOGSÁG 1919

DOBOSI ZOLTÁN k.v. 3« é.k PATZAUER BÉLA k.v 21 é.k

Orosz ország 1917 Galiczi* 1915

EISLER DEZSŐ k.v. »3 é.k SCHWARCZ IGNACZ k.v 44 é k

Kárpátok I9I5. Zita kokijaz Bpest I9IS

ENGEL FERENCZ k.v. 28 é k SPITZER JÓZSEF k.v 26 é k Tisza folyóba fulladt 11)16. Dohé kim» 1916

FEIN MÁRTON k.v. 24 é.k. SINGER JÓZSEF k.v. 26 é.k

lloiinuió 1915. Zur sow 1916.

HACSEK JÓZSEF k.v 231 k. WERTHEIMER DEZSŐ k v 25é.i

ÜOBEKDÓ 1915. DLAS7. HARCZTEH 1915

élt igazad emtélke áfóott!

A világháborús hősök emléktáblája

tó elnökletével, 15 taggal alakult meg. Karmestere évtizedeken át Arany (Auspitz) János (1871-1944) városi főszámvevő volt. A kórusnak keresztény tagjai is voltak.

A hitközség határozata folytán 1923-ban márvány emléktáblát helyeztek el a templombelső északi falán, melyen a világháborúban elesett 30 vásárhelyi zsidó hős emlékét örökítették meg.

Az első világháborút követő forradalmaktól szinte teljesen távol tartotta magát a vásárhelyi zsidóság. A proletárdiktatúra vívmányainak biztosítása és az ellenforradalom megelőzése céljából túszként Budapestre elhurcolt 21 prominens helyi polgár között öt zsidó személy volt. Ez időben a Vásárhelyen garázdálkodó terrorcsapat áldozata lett három tehetősebb zsidó ember is.

Az 1920-as évek legelején a parlamentben és a sajtóban az antiszemiták előszeretettel szónokoltak vagy írtak a Magyarországon letelepedett galíciai zsidó menekültekről. A helyi sajtóorgánumok is súlyosan ártottak az emancipációt követő felekezeti békének. Szívesen hivatkoztak „a zsidó világuralmi törekvés" látszatára. Joggal jegyezte meg Patai József (1882-1953) író: „A gyűlölet és irigység természetrajzához tartozik, hogy nem akar tudni a statisztikáról, sem logikáról, sem józanságról, sem igazságról." A konszolidáció visszaállította a normális állapotokat, azonban még hosszú ideig tartotta magát az a hamis nézet, hogy a trianoni békediktátumot a „zsidókommunisták" vezette forradalmakért rótták ki ránk.

A132 ezer kataszteri hold területen fekvő városunkban valamivel több, mint 60 ezer lakos élt. Az 1920-i népszámlálás szerint ebből 1226 zsidó vallású volt. Az összlakosság statisztikai adatainak ismeretében megállapítható, hogy a zsidók a körülményeket és a korszak termelési, közellátási színvonalát meghaladó eredményeket tudtak felmutatni. Különösen a kereskedelemben elfoglalt helyük volt meghatározó; elmondható, hogy a helyi zsidóság nagyrészt továbbra is kezében tartotta a kereskedelmet. Az ekkor 563 főben kimutatott keresőképes zsidó lakosság a kereskedelemben és hiteléletben 227 fővel (ebből 153 önálló) képviselte magát, ezt követően legnagyobb számban, 170

11