Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Makó Imre: Túlélők és áldozatok - Vásárhelyről elszármazott áldozatok
Czinner Pál tanuló Csorvás; Szeged, 1930. júl. 7.; Czinner Géza terménykereskedő - Weisz Klára; nőtlen 1944 nyarán a csorvási gettóból Németországba deportálták. Utólag 1944. júl. 15. napjával holttá nyilvánították. (Neve szerepel a zsinagóga és a Bethlen Gábor gimnázium emléktábláján.) Demjén József Hmvhely, 1901; anyja Springer Rozália Szerén A HM adatai szerint 1942- ben bevonult Hmvhelyre az V. közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljhoz. A 101/7. tábori munkásszázaddal a keleti frontra vitték, ahol 1943. jan.-ban eltűnt. Demjén (Blau, majd Deutsch) József hírlapíró, fotóriporter, könyvkiadó Budapest; Hmvhely, 1910. febr. 19.; Deutsch József - Blau Mária (fia születésekor Szeged, Rókusi Feketefóldek 56.) Pályáját fotóriportenként kezdte Debrecenben. 1930-ban a fővárosba költözött és a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. 1931-32-ben Fiatal Magyarország címmel társadalmi és irodalmi folyóiratot adott ki. 1931-ben megjelentette a fiatal Radnóti Miklós Ujmódi pásztorénekek című verseskötetét, melyet begyűjtetett és bezúzatott a hatóság, őket pedig szeméremsértés és vallásgyalázás vádjával bíróság elé állították. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. 1943. máj. 1-jén eltűnt a keleti fronton. Deutsch Ignácné Hirsch Berta háztartásbeli Zenta; Hmvhely, 1900. dec. 12. Hmvhely, 1900. dec. 27.; Hirsch Adolf fehérnemű tisztító - Baron Franciska (Rónay u. 9.) 1944-ben Auschwitzba deportálták. Donát Adolfné Läufer Janka (Jolán) Szabadka; Hmvhely, 1888. dec. 16.; Läufer Károly tollkereskedő - Rosenthal Sarolta (Sára) 1944- ben deportálták, majd 1945-ben meghalt Theresienstadtban. Eisler Endre Szeged, Tisza Lajos krt. 38.; Hmvhely, 1912. szept. 12.; Eisler Dávid Dezső kereskedelmi utazó (Dáni u. 1.) - Schillinger Szerén 1944. jún. végén az első szállítmánynyal Auschwitzba deportálták. Utólag 1944. júl. 15. napjával holttá nyilvánították. Elkán Rudolf magántisztviselő Budapest II., Donáti u. 3.; Hmvhely, 1909. ápr. 29.; Elkán Lajos bőrkereskedő - Ritscher Nelli; Pórszász Ilona 1942-ben bevonult az esztergomtábori IX. közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljhoz. A 109/3. tábori munkásszázaddal a keleti frontra vitték. 1942. okt. 25-én végkimerülés folytán meghalt Rosszoskiban, a 20. köny- nyű hadosztály egészségügyi intézetében. (Korábban áttért a római katolikus vallásra. Testvéröccse volt a szintén Hmvhelyen született Elkán László [1910-2007], a Lucien Herve néven ismert világhírű francia fotóművész.) Dr. Engel Imre ügyvéd Szeged, Dugonics tér 2.; Hmvhely, 1892. szept. 22.; Engel Gyula - Kleinbart Janka 1944. ápr.-ban a szegedi rendőrség internálta, majd átadták a németeknek, és Auschwitzba deportálták. Ott betegsége folytán jún.-ban állítólag kórházba került. Utólag 1944. júl. 15. napjával holttá nyilvánították. Engel Izidorné Weisz Blanka háztartásbeli Szeged, Pulcz u. 7.; Hmvhely, 1893. aug. 22.; Weisz Mór - Weiszberger Blanka 1944. jún.-ban Szegedről zongorakészítő férjével (Budapest, 1885) együtt Németországba deportálták, azt követően nem adtak életjelt magukról. Utólag 1944. júl. 15. napjával holttá nyilvánították őket. Engel Pál kendergyári munkás Szeged, Csillag u. 7.; Hmvhely, 1878. okt. 18.; Engel Miksa - Wilheim Veron(a); nős A szegedi téglagyári gyűjtőtáborból 1944. jún. 25-én a családjával Auschwitzba deportálták, ahonnét nem tértek vissza. Falus Pálné Pollák Júlia Kolozsvár; Hmvhely, 1892. aug. 31.; Pollák Sándor fakereskedő - Berger Ilona (Kállay u. 6.) (1920-ban Hmvhelyen kötött házasságot, az anyakönyvi bejegyzésben a vőlegény budapesti lakos, kereskedelmi akadémiai főtitkárként szerepelt.) 1944. máj.-ban deportálták az észak-erdélyi zsidókkal. Dec.-ben a fiával együtt meghalt a ravensbrücki koncentrációs táborban 102
