Georgiádes Ildikó - Tánczos Roland: Négy évtized termése. Labádi Lajos szentesi főlevéltáros személyi bibliográfiája 1974–2013 (Szentes, 2013)
Bevezető
12 szerinti besorolást kapott. Ez szakbibliográfiák esetében nem szokásos (azok általában tematikai vagy időrendet tartanak), személyi bibliográfiák esetében viszont indokolható, hiszen aki keres benne, nem föltétlenül valamely téma, inkább a munkásság, az életmű tartalma iránt érdeklődik, és ennek megfelel a műfaji tagolású szerkezet. A keresést névmutató segíti, amely a tételszámokra utal. A kötet élén - igen praktikusan - rövidítésjegyzék áll, itt többnyire személynév-szignók, illetve a megjelenések helyéül szolgáló lapok, periodikák és intézmények neve rövidítésének föloldása szerepel. Ezek ismerete nélkülözhetetlen a bibliográfia használatához. A rövidítések föloldásai után következnek a nyomtatásban megjelent publikációk - műfaji besorolásban, azokon belül pedig az írások megjelenésének időrendjében. Az első fejezetet az Önálló kötetek, füzetek 1989-2013 húsz tétele alkotja; az itt számba vett kiadványokról szóló sajtóismertetések, recenziók leírásai mindig az adott tétel után kaptak helyet. Ilyenformán nemcsak az írásművekről, de azok visszhangjáról, fogadtatásáról is tájékozódhatunk. A második egységet a Könyvek társszerzőkkel 1984-2013 című rész alkotja, ezek negyedszáz darabot tesznek ki. A Tanulmányok 1974- 2013 fejezet mintegy nyolcvan tétele a négy évtizednyi helyismereti-helytörténeti kutatómunka imponáló gyűjteménye. Egyben tükre a szerző szakmai fejlődésének, publikációs terei szélesedésének is. Első közleménye a tanárképző főiskolák történész hallgatóinak közös folyóiratában, a Krónika 1974/1. számában jelent meg. A dátumból következően a szerző ekkor másodéves hallgató volt, és a szerkesztőség közlésre érdemesnek ítélte A szentesi kubikusság politikai szervezettsége az 1930-as években című dolgozatát. Azután a diploma megszerzésének esztendejében, 1977-ben a Honismeret című, már akkor is tekintélyes országos folyóiratban publikálta a szentesi SZDP-szervezet tevékenységének történetéről írott tanulmányát. Ezután következik a Könyvszerkesztések 1987-2013 című fejezet csaknem harminc, majd a mennyiségileg legtekintélyesebb rész, az Újságcikkek 1978-2013 a maga több mint 1000 tételével. Itt utalok vissza arra a gondolatra, hogy a helytörténész - de általában minden társadalomtudományi kutató feladata nem merülhet
