Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
lyamán „rövid egymásután” hősi halált haltak. (Újsághír.) Vetró János 1893. k.; fel.: Kókai Ilona (Árvíz u. 14.) (? H., 1894. aug. 21.; Vetró Miklós - Herczeg Julianna) Gyal. 46. gyal.ezd. 1917 őszén eltűnt az olasz harctéren. Vetró József Szabadság tér 15.; H., 1892. jan. 3.; Vetró Lajos kisbirt. - Kokovai Anna; nőtlen Gyal. Bevonult 1913. okt.-ben. 46. gyal.ezd III. zlj., Avtovác. A felső-isonzói olasz fronton 1917. aug. 19-én hősi halált halt a Mrzli vrh-en. Vetró Lajos Vetró János - Fegó Rozália Őrv. (tíz.). 46. gyal.ezd. Az olasz harctéren 1915-ben hősi halált halt. Egy 1915. szept. 12-ei újsághír, ill. egy tőrm. levele szerint egy golyó a fején találta, s több mint valószínű, hogy amikor elvitték, az útban meghalt. Vetró Miklós földm. napsz.; Jókai u. 129.; H., 1886. nov. 25.; Vetró Antal - Tóth Kovács Rozália; elvált (Hopka Rozáliától) B) népf. Bevonult 1915. febr. 15-én. 46. gyal.ezd. Mint 50%-os hadirokkant („jobb alsó végtag az alszár középi részein művileg eltávolíttatott”) 1934. jan. 19-én szervi szívbajban meghalt H.-en. Vetró Sándor Vetró János - Fegó Rozália 1916-ban hősi halált halt. Vetró Nagy Imre lásd Vetró (Nagy) Imre Vida Bálint Ta. 2200.; H., 1869. szept. 4.; Vida Bálint földm. - Tóth Julianna; Becsei Julianna Civilkocsis. 9/8. hadtáp vonatpság. 1916. jan. 9-én (7-én, a belgrádi cs. és kir. személygyüjtő állomás értesítése szerint 8-án) kolerában elhalt a belgrádi 2. sz. mozgó járványkórházban. Eltemetve: uo., kát. temető. Vida Imre szabómester; Pálffy u. 6.; H., 1879. okt. 1.; Vida Zsuzsanna; Csikós Ilona B) népf. Bevonult 1915. márc. 15-én. 46. gyal.ezd. A BM közlése szerint 1916. ápr. 22-én orosz fogságba jutott, és Petrográd kormságba (Stra Jadega [?]) internálták. Holt. nyilv. (1925-ben): 1917. dec. 31. „Családja már régen elsiratta”, a fel.-e is elhalt, amikor 1930-ban életjelt adott magáról a Szovjetunióból, s mint írta, „nagyon szeretne hazatérni”. Legközelebb 1932. nov.-ben jött tőle levél, sógorának címezve Eszak-Oroszország Buga nevű városkájából. „Halászattal foglalkozik s ebből elég szép jövedelme van, mert hiszen az élelmiszereket magas áron megveszik a szovjet piacokon, az a baj azonban, hogy a szovjet meggátolja a vagyongyűjtést, s amint valaki összekuporgatott egy kis summát, a szovjet hatóságok nyomban megjelennek és a közösség birtokává nyilvánítják a vagyont. - Kis házacskám volt, - panaszkodik a vásárhelyi fogoly - de elvették tőlem... Csupa sóhaj, csupa szomorúság itt az élet, legjobb volna hazamenni, ha csak lehetne...” E róla szóló, utolsó ismert híradás szerint a sógora, Csikós Miklós szobafestő-mester mindent el fog követni, hogy hazatérését lehetővé tegye, és ő megláthatja majd anyátlan, árva leányát. (1932. nov. 30-ai újsághír.) Vida Imre szobafestő; Csillag u. 8.; H., 1899. ápr. 5.; Vida Pál ács - Kasza Julianna (Zrínyi u. 83.); nőtlen Népf. Bevonult 1917. márc. után. Eltűnt. Édesanyjának 1923-ban tett nyilatkozata szerint „a román megszállás alatt tűnt el, a románok magukkal vitték, azóta felőle hírt nem hallott”. Vida Károly szobafestő; H., 1884. szept. 16.; Vida Pál - Kasza Julianna (Zrínyi u. 83.); nőtlen Gyal. Bevonult 1914. júl. 31-én. 46. gyal.ezd. Hadban eltűnt. Vida Pál kőműves iparos (ruhafestősegéd); Békés-Gyula, Zöldi u. 16. (1917. máj.-ban; a háború előtt H., Csillag u. 8.); illetőségi helye Békés-Gyula; H., 1888. máj. 10.; Vida Pál - Kasza Julianna (Zrínyi u. 83.); nőtlen Póttart. Bevonult 1914. júl. végén. 46. gyal.ezd 4. szd. (Éleim, raktár.) A betegekről nov. 5-én kiadott jelentés szerint a komáromi 18. sz. helyőrségi kórházban, majd a dec. 2-ai lajstrom 344