Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
sült és 13-án combtörés, vérmérgezés folytán meghalt a 417. sz. táb. kórházban. Eltemetve: kát. temető 180. sír. Térjék (Butykó) Bálint napsz. (földm.); Pu. 253/a; illetőségi helye H.; 1895. okt. 11.; Térjék Bálint (törvényes örökbefogadó apa) - Csarmaz Julianna; nőtlen Népf. Bevonult 1915. máj. 15-én. 82. gyal.ezd 1. szd., Székelyudvarhely. 1917. jún. 28-án meghalt. (Veszteséglajstrom.) Térjék Mihály ácsmester; Kistópart u. 29.; H., 1890. szept. 16.; Térjék Mihály- Sipter Julianna (nevelőszülők: Kovács Pál - Bögre Eszter); Rácz Jusztina B) népf. (őrv.). Bevonult 1915. jan. 23-án. 46. gyal.ezd. Az olasz fronton okt. 22-én eltűnt a Doberdó-fennsíkon. Okt. 24-én San Martino mellett hősi halált halt. (Sebébe belehalt.) Eltemetve: Vizintini, kát. temető. (Újsághírek.) Téván István oki. rajztanár, festőművész; Nagyvárad; H., 1892. máj. 16.; Téván Sándor - Ruhmann Erzsébet; nőtlen Tart. hdgy., zlj. segédtiszt. Bevonult 1913. okt.-ben, majd 1914. júl. végén. 5. honv. gyal.ezd —>51. honv. gyal.hadoszt. 1916. júl. 1-jén hősi halált halt az északi hadszíntéren. Egykorú újsághír szerint Szegedre volt beosztva az újoncok kiképzéséhez, de „a lelkes fiatalembert nem elégítette ki ez a foglalkozás, folyton a harctérre vágyott. Végre az újonnan alakított századdal nemrégen harctérre küldték, ahol csapatával igen hősiesen viselkedett. A legveszélyesebb megbízásokat ő fogadta el s minden vállalkozásánál a magyar virtust akarta érvényre juttatni; folyton rohamra vezényelte csapatát, amelynek élén mindig ő rohant az ellenség ellen. Az utolsó rohamnál három ellenséges golyó találta el”. Titl János László Ödön ht. kát.; H., 1883. szept. 5.; Titl János felmérési tisztv.- Titl Josephine, született Stojalowska de Sternberg; Scholler Ernesztin Karolina Szds. 5. honv. gyal.ezd. A galíciai orosz harctéren 1915. jún. 5-én hősi halált halt Hankowice körül. (Hal. anyakönyvi bejegyzés.) Tóbiás Ernő kisbirt.; Mátyás u. 29.; H., 1890. szept. 10.; Tóbiás Mihály - Diószegi Julianna; Tatár Kis Rozália B) népf. Bevonult 1915. jan. 16-án. 46. gyal.ezd VIII. menetzlj. 1. szd., Feketehalom (Brassó vm.) —> 6. szd. Tp. 14. Márc.-ban az orosz harctérre ment, ahol 20-án esett át a tűzkeresztségen. Júl. 20-án - már az olasz fronton - átlőtték a lábát. Pár napig Lai- bachban ápolták, majd Bp.-re vitték a Vöröskereszt Mexikói út 60. sz. alatti kórházába. Sebesüléséből felgyógyulva ismét menetszd.-ba osztották és visszavitték az olasz frontra. 1916. febr. 17-én éjjel hősi halált halt San Martino mellett. Hallomás szerint a drótkerítés mellett rágyújtott egy cigarettára, s a föllobbanó fényre leadott lövés halántékon találta. Hordágyon vitték el, de már nem élt. Eltemetve: Vizintini (Devetaki mellett), közös sír. Tóbiás Ferenc földm. (1909-ben napsz.; Orosháza 1. 764.); 1883. júl. 21.; Tóbiás Ferenc — Gyaraki Katalin; Szabó Lídia B) népf. Bevonult 1914 után. 46. gyal.ezd. 1918. márc. 15-én 35 napi szabadságra hazajött Székelyudvarhelyről és máj. 2-án apósa, Szabó Mihály pusztai gazdálkodó szőlőjében felakasztotta magát. Búcsúlevele szerint nem tudta elviselni fel.-e halálát. (Újsághír.) Tóbiás Imre földm. napsz.; Tompa u. 25.; H., 1885. jan. 31.; Tóbiás Márton - Olasz Julianna; Földesi Eszter Közi. Bevonult 1914. júl. 26-án. 5. honv. gyal.ezd 2. szd. A feladott Przemyslben 1915. márc. 23-án orosz fogságba jutott, és Nagyezs- gyinszkbe (Urál) internálták. Fogságból 1917. ápr. 10-ei, szept. 12-ei és nov. 11-ei keltezéssel írt. Két volt fogolytársa tanúsította, hogy Akmolinszk helységben vérhasban megbetegedett, és 1918. ápr. 25-én meghalt. Holt. nyilv.: 1918. ápr. 25. (Egy 1915. aug. 6-ai újsághír szerint júl. 23-án levelet küldött Taskentből, amelyben közölte, hogy kissé megsebesült, de már jól 317
