Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Bevezető - Lovasság

ban, majd a Kárpátokon át erőltetett orosz előnyomulás kivédésében. A gorlicei áttörés végrehajtására megalakított német hadsereg kötelékébe - a VI. osztrák-magyar hadtest alárendeltségében - ugyancsak ezt a lovashadosztályt vonták be. A nagyszabású áttöréssel visszavonulásra kényszerített orosz haderő nyomában előre­törtek a lovashadosztályok is. A 11. hadosztály lövészosztálya német seregtestek kötelé­kében az első vonalban küzdött Przemysl visszafoglalásáért. A Sanon átkelt hadosztály jú­nius 21-én Dobrosinnál, Turynkánál, majd folytatva előnyomulását, július 4-éig Kamionka Strumilowánál, azután augusztus 16-áig a Bug mentén harcolt. A Visztula és a Bug között július végén megindított új támadás áttörte az oroszok arc­vonalát. A lovashadosztály augusztus 19-én a lovashadtest balszárnyán átkelt a Búgon és a Polesieben, a Pripjaty-folyó hatalmas mocsárvidékén nyomult előre. A nyári (rownói) hadjárat idején jelentős szerepe volt az ellenség üldözésében, visszavonulási útvonalainak elvágásában és támadta a védelemre berendezkedett oroszokat. Hét lovashadosztályunk sokszor elszigetelten, a terep és az időjárás viszontagságait leküzdve visszaszorította a szeptember-októberben nagy erőkkel támadó ellenséget, közben szeptember végén átlépte a Stochod folyót. Az 1. lovashadosztályból, all. honvéd lovashadosztályból és az ún. Lengyel dandárból álló Hauer lovashadtest november közepén Lucktól északra a Styr mentén, a Galuziától keletre levő magaslatokon rendezkedett be védelemre. 1916 első öt hónapjában nem voltak nagyobb harcok. Erre az időszakra esik a lovasság szervezetének jelentősebb átalakítása. Az ezredek lólétszámát hatszázra csökkentették, amelyből négy századot kellett felállítani. A lóállomány csökkentésével a lovashad­osztályoknál nyolc lövészszázadot rendszeresítettek, ezekből négy alkotott egy lövészosz­tályt. Június 4-én fergeteges pergőtűzzel az egész vonalon megindult a Bruszilov-offenzíva. A Luck előtti nagy orosz támadás keretében a főlökés Olykánál teljes mértékben sikerült. A megerősített orosz lovashadtest áttörési kísérlete azonban, melynek all. honvéd lovas­hadosztály arcvonalán kellett volna keresztülgázolnia, elakadt a magyar huszárezredek el­lenállásán. Maga a szegedi huszárezred június 7-11-én nyolc, heves tüzérségi előkészítés­sel bevezetett támadást hárított el. A harcból a tartalékként hadbavetett 4. huszárezred is kivette a részét. Június 17-étől 21-éig a 4. és a 7. huszárezred összesen 19 ellenséges tá­madást vert vissza. A magyar legénységű huszárezredek megakadályozták az oroszokat abban, hogy Galuziánál áttörjék az állást, és az amúgy is nehéz helyzetben levő 4. hadse­reg hátába támadjanak. A második nagy orosz támadás július 4-én és 5-én érte all. lovashadosztályt. Miután az alája rendelt lengyel ezred visszavonult, az ellenség a hadosztály hátába került. A hu­szárok még próbáltak kitartani a többszörös túlerővel szemben, a minden oldalról höm­pölygő orosz áradatot azonban nem lehetett többé feltartóztatni. A hadosztály emberben és anyagban kb. 75 százalékát veszítette el, csupán a 3. huszárezrednek sikerült egy százada kivételével magát észak felé az 1. lovashadosztályhoz átvágnia. A veszteség a két nap alatt 27 halott, 164 sebesült és 3056 eltűnt volt. A megmaradt részeket 6-án éjjel a Stochod mellé irányították, és ezeket 10-én német csapatok váltották fel. Az 1. lovashadosztálynak Serchowóban maradt lövészosztályait a hozzájuk délről zár­kózó 11. lovashadosztály ellen megindított támadás közvetlenül még nem érintette, sőt az első napon a négy tartalékban levő századát is át tudta engedni. Másnap azonban már ők is 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom