Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Adattár

rad. A harctérre indulóban Szegeden a vil­lamos kisiklott vele, és a lábát törte. Dec. elején a szerb harctérre ment. Valjevónál tűzvonalba került, majd a pár nap múlva bekövetkezett visszavonuláskor Sabacon át Klenakra, a Száva mellé jutott. Ott egy ideig a frontot tartották, majd feljavításra Boszniába vezényelték őket. A második offenzíváig Trebinjében voltak, majd Vi- segrádnál átkeltek a Drinán, és részt vettek az előnyomulásban. A suhagorai magasla­tok elfoglalásakor mint századpk. gránát­lövéstől súlyosan megsebesült („gránátlö­vés takarta el”), a szerbek pergőtüzéből egy kútvölgyi cipészmester mentette ki. Felülvizsgálat után minden harctéri szol­gálat alól felmentették, és később mint szds. szerelt le. Hosszas betegeskedés után 1929. júl. 23-án, szívizom-elfajulás követ­keztében elhunyt a h.-i kórházban, nekro­lógja szerint a háború óta „hordozta szer­vezetében a betegséget”. Szénási Imre kisbirt.; Pu. 312. (316.; Rákóczi u. 80.); H., 1880. máj. 2.; Szénási Bálint — Olasz Sára; Ardai Jusztina Népf. Hadifogságból hazatérve, 1919. okt. 12-én elhalálozott a csóti (Veszprém vm.) lesze­relő táborban. Szénási István kisbirt., a Gazdasági Egyesület volt könyvtárnoka, a méhész egylet volt pénztárnoka; Eszterházy u. 4/a; 1885. dec. 1.; Szénási Tamás - Pap Juli­anna; Zsarkó Rozália A harctéren szerzett betegségében (bélrák) 1931. nov. 15-én el­hunyt H.-en. Eltemetve: nov. 17., Nazaré- nus temető. Szénási János földm. (szolga); Almásy u. 18.; H., 1889. júl. 5.; Szénási György - Molnár Julianna; nőtlen Gyal. Bevonult 1914-ben. 46. gyal.ezd. A hadjárat alatt szerzett kolerában okt. 12-én elhalt Galíci­ában (Cisna). Szénási János Tükör u. 25.; 1895. k. Gyal. 46. gyal.ezd. 1915. nov. 29-én eltűnt az olasz harctéren. (Emlékkönyv.) Szénási János földm.; fel.: Kersch- maier Etel (Pu. 317.) Közi. A háborúban szerzett betegségében 1918. aug. 13-án meghalt. Szénási János Az olasz harctéren hősi halált halt. (Pusztaközponti emlékmű.) Azonos lehet valamelyik előző személlyel. Szénási Lajos földm.; Búvár u. 56.; H., 1885. aug. 1.; Szénási Lajos - Kis Zsu­zsanna; Harnos Mária Tiz. Bevonult 1914. aug. végén. 5. honv. gyal.ezd 4. menetszd. A galíciai orosz fronton 1915. márc.-ban fogságba esett Przemyslnél. 1918. ápr.-ban hazatért, azt követően a szegedi 5. honv. pótzlj.-nál teljesített szolgálatot. 1918. aug. 17-én rövid szabadságra hazajött. A kút­völgyi állomáson a vonatról leszállva a Csomorkányi útfélen levő tanyájukhoz igyekezett, amikor egy villám agyonsúj­totta. Eltemetve: aug. 18., Diliinka temető IV/8/4. (A hősi sírok nyilvántartása szerint aug. 17-én halt meg.) Szénási Sándor gazdáik.; Ta. 773.; H., 1878. ápr. 20.; Szénási Bálint - Olasz Sára; Kérdő Ida A) népf. Bevonult 1914. aug. 30-án. 5. honv. —» 102. népf. gyal.ezd. Az év szept. 27-ei keltezéssel az orosz harctérről adott utoljára hírt magáról. Tp. 156. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31. Szénási Sándor földm. napsz.; H., 1881. júl. 31.; Szénási Sándor - Kecske­méti Judit; Péter Julianna (Kökény u. 8.) Tart. Bevonult 1914. júl. 29-én. 5. honv. gyal.ezd —» 3. honv. menetezd 35. menet- zlj. 1. szd. Tp. 82. A galíciai orosz had­színtérre vitték, 1915 elején Przemyslből adott utoljára életjelt magáról. A vár fel­adásakor, márc. 22-én fogságba esett. Egy volt fogolytársa tanúsította, hogy fogságba jutásuk után három hónapra betegen kór­házba szállították, és másoktól hallotta, hogy meghalt. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31. Szentandrási Ernő földm.; Széchenyi tér 10. (Ta. 704.); H„ 1896. febr. 16.; Szentandrási Imre - Tornyai Rozália; nőt­len Háromévi önk. gyal. 13esorozták 1914. aug. 31-én. Bevonult szept. 1-jén. 5. —> 15. honv. gyal.ezd, Trencsén. 1915. febr. 20-án gyógyultan az orosz harctérre ment, onnan 304

Next

/
Oldalképek
Tartalom