Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Bevezető - Lovasság
Szeptember közepétől a honvédek újra az olasz harctéren küzdöttek. A Monte San Gabriele hegyet védelmező hadosztály október végéig állományának a felét elvesztette. A 12. isonzói csata és caporettói áttörés hadműveleteivel egyidőben a hadosztály is támadásba ment át. Október 29-én elérte az Isonzót, majd mint tartalék, 1918. január 8-án Bellunótól keletre a Piavét. A Monte Tombától keletre lévő állásaiból október 30-án kezdte meg visszavonulását, gyalogságát november közepétől vasúton szállították haza Villachból.63 Lovasság A részleges mozgósítási parancs két és fél lovashadosztályt szólított fegyverbe, köztük a magyar ezredekből álló cs. és kir. 1. lovashadosztályt és a debreceni 11. honvéd lovashadosztály szegedi dandárát. A temesvári hadtest, így Vásárhely területéről is kiegészített lovascsapatok közül a nagyszebeni 4. huszárezred az előbbi, míg a szegedi 3. honvéd huszárezred az utóbbi hadrendjébe tartozott. A cs. és kir. lovasság már békében csaknem hadilétszámon volt. A honvéd huszárezredeknek csak a keretállományuk volt meg, amelyet a mozgósításkor behívott tartalékosokkal és a mezőgazdasági munkákról behívott ún. vállalkozó lovakkal töltöttek fel hadilétszámra. A hadvezetőség a lovasság egy részét gyaloghadosztályokhoz és dandárokhoz osztotta be. A hadosztálylovasságot felderítésre, összeköttetések felvételére és fenntartására, jelentések továbbítására, egyes tereprészek gyors megszállására és gyakran a harcoló részek megerősítésére használták. Legtöbb lovasezredünket azonban sereglovasságként lovashadosztályokba vonták össze. Feladatuk az üldözés, az ellenség ellenállásának leküzdéséért és a felderítés kierőszakolásáért végrehajtott támadás, a szárnyak biztosításáért és az ellenség feltartóztatásáért vívott harc volt. A lovasság zömét az alkalmazására igen alkalmas terepviszonyokkal rendelkező orosz harctérre szállították, annál is inkább, mivel az orosz haderő igen nagyszámú lovassággal rendelkezett. 1914. augusztus 24-én már mind a 11 lovashadosztályunk itt volt.64 A háború kitörésekor a 4. huszárezredet még békeállományon a szerb határra, majd az orosz hadüzenetet követően Galíciába szállították. Az 1. lovashadosztály Czortkow környékén gyülekezett és járőreivel már augusztus 10-én öntevékenyen megkezdte a hadműveleti távolfelderítést, az ellenséges nagy gyalogsági seregtestek felkutatását. Augusztus 16-án átlépte a határt, és másnap elfoglalta az ellenség által megszállva tartott Kamienic Podilskit. Az orosz földön előnyomuló hadosztály azonban elszigetelten maradt és parancsra visszavonult. A huszárok augusztus 22-éig - a harcok és az állandó készenlét mellett - hét nap alatt 500 kilométert lovagoltak. A Szerbia ellen felvonultatott, az orosz mozgósítás folytán azonban visszafordított 2. hadsereg zömével egyidőben, augusztus 24-én érkezett meg a 22. honvéd lovasdandár részeként a Lemberg melletti Kamionka-Strumilowára a 3. honvéd huszárezred, a szegedi 1. honvéd lovastüzérosztály és a kerékpáros század. A dandár a távolfelderítésből visszarendelt 24. dandárral együtt all. lovashadosztályt alkotta. Rendeltetési helyükre érkezve a honvédhuszárok azonnal átestek a tűzkeresztségen. A falu alatt váratlan géppuska- és ak- natüzbe került ezred rohamot intézett a kozákok és az orosz gyalogság ellen. Az élen ro31
