Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
nították. 1926. jan. 20-án meghalt H.-en, a halál oka: önlövés. Fel.-ének a tanúvallomása szerint „már régebben foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, sokat szenvedett a lába miatt s az elkeserítette, hogy az alkohol szenvedélyétől nem bírt megszabadulni”. („Főbe lőtte magát egy rokkant sofőr” — Újsághír.) Hopka József földm.; Pu. 808.; 1897. nov. 24.; Hopka József - Bartók Mária; nőtlen Népf. Bevonult 1917-ben. 32. gyal.ezd, Bp. Az orosz harctéren fogságba esett, egy 1917. aug. 24-ei újsághír szerint Szamarában volt. Onnan utoljára 1918. aug.-ban adott életjelt magáról. (Pusztaközponti emlékmű.) Hopka Lajos földm.; Pu. 808.; 1892.; Hopka József - Rostás Anna (nevelőa.: Bartók Mária); nőtlen Kát. Utoljára 1918- ban, olasz fogságból kaptak értesítést tőle. (Pusztaközponti emlékmű.) Horovitz Imre biztosítóintézeti tisztv. (a polg. isk. után Kiskunfélegyházán tanítóképzőt végzett); Szeged, Ref. palota; H., 1890. febr. 2.; Horovitz Mór - Müller Regina (Lázár u. 14); nőtlen Tart. zls. (1913-ban hadapród őrm.) Bevonult 1914. júl. végén. 46. gyal.ezd 10. szd., Avtovác. Az első menetalakulattal a szerbiai harctérre ment, és a 16. menetszd.-dal elsőnek kelt át a Drinán. Az előnyomuláskor, nov. 25-én elesett a Siljak-hegy melletti ütközetben. (Valjevo ostromakor szd.-ával a község alatt egy magaslatot akart megrohamozni. „A szerbek állásaikból fehér kendőt lobogtatva, kezüket feltartva várták a csapatot [...] és amikor egész közel értek hozzájuk, gyilkos puska- és gépfegyver- tűzzel árasztották el.” - Emlékkönyv.) Kitüntetése: I. oszt. vit. érem. (Egy szerb fogságból megszökött h.-i nagykereskedő elmondása szerint mint szd.pk. a katonái élén nov. 26-án, Milanováctól 12 km-re esett el. - Újsághír.) Horváth Antal cipész; H., 1882. okt. з. ; Horváth Mihály - Benkő Viktória (Róka и. 29.); Szabó Mária (Növi Sad, Karagyorgyeva 16.; 1934-ben, mint jugoszláv menekült: Bp.) Tart. Bevonult 1914. júl. végén. 46. gyal.ezd. 1915. nov. elején eltűnt az olasz harctéren. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31. Horváth Béla molnár; H.; Halas (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), 1887.; Horváth Mária; Huszti Terézia Gyal. Bevonult 1914. júl. végén. 38. gyal.ezd 13. szd., Kecskemét. Tp. 111. Az orosz harctérre vitték. 1915. ápr. 15-én menet közben elmaradt a szd.-ától, és eltűntként kezelték. Egy fogolytársának a levele szerint 1920- ban súlyos betegen feküdt a nyizsnyij- novgorodi 33. sz. kórházban. Egy további tanú azt vallotta, hogy ott 1920. okt. 9-én meghalt. Holt. nyilv.: 1920. okt. 9. Horváth Endre m. kir. gazd. gyakornok, a h.-i m. kir. földműves isk. tisztikarának tagja Tart. honv. hdgy., több kitüntetés tulajdonosa. 1916. jún. 21-én, golyótól találva hősi halált halt a volhíniai orosz fronton, a husiatyni ütközetben. (Újsághír.) vitéz Horváth Géza Ferenc vasesztergályos-segéd (földm.); Szentesi u. (Ferenc József sgt.) 37.; Szeged, 1890.; Horváth Menyhért - Körösi Rozália; Mihály Julianna Tart. őrm. Bevonult 1914. júl. 29- én. 3. honv. husz.ezd. 1918. dec. 2-án leszerelt. Kitüntetései: I. és II. oszt. ezüst, valamint bronz vit. érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. 1919. máj.-ban belépett a nemzeti hadseregbe. 52 havi arcvonal- és 23 havi nemzeti hadseregbeli szolgálattal rendelkezett. 1925-ben a kormányzó vitézzé avatta. Bemondása szerint egészségi állapotában 1917-ben kezdett rendellenesség előállni, és 1918. dec.-ben már gyógykezelésre jelentkezett Szegeden. (A hosszú harctéri szolgálat következtében súlyos tüdő- és gyomorbajt kapott. Már 1919-ben gyógykezelés alatt állott a harctéren szerzett tüdőbajával.) Csigolyalob következtében fellépett gerincferdülésben és tüdőgümőkórságban szenvedett, amivel 100%-os hadirokkanttá nyilvánították. 1934. júl. 19-én, mint évekig gipszágyban 164
