Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
gálására kórházba utalták. 1916-ban alkalmasnak osztályozták, júl. 10-éig azonban mint gazdáik, felmentésben részesült, aug. 17-étől nov. 10-éig pedig házi ápolásra szabadságolták. A háborúban szerzett tü- dögümőkórban 1919. szept. 22-én meghalt H.-en. Eltemetve: Izr. temető. Gubicza János férfiszabó-mester; Kisfaludy u. 3. (Fácán u. 34.); //., 1884. márc. 8.; Gubicza János - Kopornyik Julianna; Égető Zsófia Póttart. Bevonult 1914. júl. 29-én. 46. gyal.ezd. 1924. szept. 8-án tüdővészben elhunyt H.-en, a gyászközlemény szerint a harctéren szerzett betegségében, hatévi súlyos szenvedés után. Eltemetve: szept. 10., R. k. temető. Gubicza József napsz. (cserépverő); Agyag u. 25.; H., 1893. márc. 12.; Gubicza Lajos - Surinya Katalin, nőtlen Népf. Bevonult 1914. okt. 26-án. 46. gyal.ezd. Az olasz fronton 1917. jún. (júl.) 6-án elesett a Faiti hrib körüli harcokban. Gukcsó Ferenc Gyűr eg, Temes vm. (Gt. 237.); illetőségi helye Gyűreg; H., 1886. okt. 2.; Gukcsó István - Pálinkó Agnes; Szabó Zsuzsanna B) népf. Bevonult 1915-ben. 46. gyal.ezd. A szd.pk. értesítése szerint okt. 23-án olasz fogságba jutott. 1919. nov. 25-én hősi halált halt Bp.-en. (Haláleset-felvételi ív.) Gukcsó József Károly napsz.; Lévai u. 54. (1913-ban); H„ 1891. nov. 3.; Gukcsó János - Pillér Julianna; Pótári Mária Gyal. Bevonult 1914. aug. 25-én. 46. gyal.ezd. Hadban eltűnt. (Egy 1916. júl. 13-ai újsághír szerint G. J. 46-os gyal. fogságban volt.) Gullay Árpád ht. kát.; Szeged; H., 1877. szept. 23.; Gullay Mihály szállítócég-tulajdonos - Draskovics Vidor (Hal tér 2/a); nőtlen Szds. 23. honv. gyal.hadoszt. 3. menetezd 5. szd. pk.-a —> 1914. okt. 7.: a II. zlj. pk.-a. A háború kitörésekor ezd-ével gyalog a Torontál megyei Rezsőházára, majd onnan hajón, Titelen keresztül a Szá- va-parti Ilok községbe, a szerb harctérre vezényelték. Kéthetes ottlét után, 1914. aug. 21-én az északi hadszíntérre irányították át. Erőltetett menetek után zlj-a szept. 1-jén, a Lemberg északi kijáratánál fekvő Kulikow közs.-nél került először tüzvonalba. Ezt követően részese Janow körül a szept.-i erdei harcoknak, majd a hadoszt. kötelékében szept. 17-étől Prze- mysl vár védője. Részt vett minden kirohanásban. A vár 1915. márc. 22-ei feladásakor orosz fogságba esett. Előbb Taskentbe került, majd a Fergána kormságbeli Os táborába. A vörösök kezén lévő várost 1919 tavaszán állandóan támadták a mohamedánt lázadók, a térségben már a cári kormányzat idején is hírhedt Halhodzsa (máshol: Kol Kodzsa, Chal Hodzsa), a szártok egyik törzsfőnöke. Egyre romló ellátásuk miatt a tisztek kérték a helyi szovjetet, hogy helyezzék át őket más állomásra. Az oroszok ehhez hozzájárultak, a csekély helyőrségből viszont csak gyenge fegyveres kíséretet tudtak melléjük adni. A táborban levő mintegy 170-180 magyar és osztrák tiszt ápr. 9-én útnak indult Andizsán felé. A második napon Hadzsi-Ávát községnél Halhodzsának egy kb. ötszáz (más közlés szerint kétezer) főből álló csapata körülvette őket, a kíséretet levágták, a tiszteket pedig foglyul ejtették. Ait község szomszédságában azután négyes-ötös csoportokban kocsira rakták és a Kara-darja hídján a túlpartra szállították őket, ahol mohamedám rítus szerint velük is végeztek. Az áldozatoknak hátrakötött kezekkel le kellett térdelniük, mire a hóhér a fejüket visszahajtotta és egy hajlított késsel lassan átvágta gégéjüket. Azután a fejet a mellre szorították, hogy a nyakcsigolya törését előidézzék, a hullákat pedig a folyó árjába dobálták. - Holt. nyilv.: 1919. ápr. 30., Zalalabad (Dzsalalabad). Testvére 1926- ban egymillió koronás gimn. alapítványt tett emlékére. - Ugyanitt vesztette életét két h.-i hadapród, a Földvári testvérpár is. Gulyás Antal földm. napsz.; Pu. 1355/a; H„ 1895. aug. 13.; Gulyás Mátyás — Csikós Viktória; nőtlen Népf. Bevonult 149
