Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Bevezető - Vásárhelyiek a hadműveletekben
VÁSÁRHELYIEK A HADMŰVELETEKBEN A Monarchia hadereje a dualista államszervezet folytán nem egységesen épült fel. A közös haderő mellett szervezték meg a magyar korona országaiban a honvédséget, az osztrák tartományokban pedig az ennek megfelelő Landwehrt. A haderő háború idején kiegészült a honvédséghez kapcsolódó népfelkelő, illetve a Landwehrhez kapcsolódó Landsturm alakulatokkal. A közös hadsereg gyalogságból, lovasságból, tábori és vártüzérségből, műszaki és különleges csapatokból (árkász-, utász- és hidászzászlóaljak, folyam- aknaszázad, vasúti- és távíróezred, légjáró és autócsapat), a közös vonatcsapatból, egészségügyi csapatból, élelmezési ágazatból és ezeknek intézeteiből állott. A honvédségek csupán a három fő fegyvernemmel, gyalogsággal, lovassággal és tüzérséggel rendelkeztek. A közös haderő önálló részét képezte a haditengerészet. Két vagy több gyalog-, lovas- vagy tüzérezred egy dandárt, két gyalog- vagy lovasdandár hadosztályt alkotott, amelyhez más fegyvernemek alakulatai, továbbá intézetek is tartoztak. Két vagy három hadosztály képezte a hadtestet, ez tüzérségi, műszaki stb. csapatok felett is rendelkezett. A haderő zömét alkotó gyalogság kiegészítésére a Monarchia területét 112 kiegészítő kerületre osztották fel, ebből 47 esett a magyar korona országaira. Az egyéb fegyver- és csapatnemek, továbbá intézetek kiegészítésüket szintén ezekből a kerületekből, egyből vagy többől nyerték. A honvédség kiegészítésére külön honvéd-kiegészítő területek szolgáltak. Több kiegészítő kerület alkotott egy-egy (közös) katonai, illetve honvédkerületet. Magyarország területe 6-6 katonai (hadtest) és honvédkerületre volt felosztva, ezek területileg fedték egymást. A temesvári VII., illetve a szegedi II. honvéd kerület Hajdú, Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Torontál, Temes, Krassó-Szörény és Arad vármegyéket, illetve a területükön lévő törvényhatósági jogú városokat ölelte fel. Innen nyert kiegészítést a nagybecskereki 29., az aradi 33., a nagyváradi 37., a debreceni 39., a karánsebesi 43., a szegedi 46., a temesvári 61. és a békéscsabai 101. közös gyalogezred, továbbá a gyulai 2„ a debreceni 3., a nagyváradi 4., a szegedi 5., a szabadkai 6., a verseci 7. és a lugosi 8. honvéd gyalogezred. A számunkra szükebben vett kiegészítő kerület Békés, Arad, Csongrád, Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyékre terjedt ki. A hadtest lovasságát az L, 3., 4. és 16. közös huszárezredek képviselték, póttestük - az előbbi sorrendben - Nagyváradon, Aradon, Lúgoson és Debrecenben volt. A honvédkerülethez a 2. és a 3. honvéd huszárezredek tartoztak, az előbbinek Debrecenben és Nagyváradon, az utóbbinak Szegeden és Aradon volt egy- egy osztálya. A hadtest tüzérségét a nagyváradi 19., a temesvári 20., a lugosi 21. közös tábori ágyúsezredek, továbbá a hadtest számát (7.) viselő temesvári tábori tarackosezred, a kisszentmiklósi lovas tüzérosztály, a fehértemplomi nehéz tábori tarackososztály és a mostari, illetve lugosi hegyi tüzérezred alkotta. Innen nyert még kiegészítést a Dalmáciában (Teodo, Castelnuovo, Lustica) állomásozó 5. vártüzérezred. A honvédkerülethez a verseci 2. honvéd tábori ágyúsezred és a szegedi 1. lovas tüzérosztály tartozott.37 (Az 1918 elején végrehajtott nagy átszervezés alkalmával a tábori ágyús- és tábori tarackos- ezredekből tábori tüzérezredeket szerveztek.) 16
