Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
Csinos Aladár földm. napsz.; Koncz- telep 48. (Pál u.j; H., 1896. aug. 16.; Csinos István (Juhász Mihály u. 8.) - Dajka Rozália; nőtlen Népf. Bevonult 1915. jan. 15-én. 5. honv. gyal.ezd —» 51. honv. gyal.- hadoszt. Febr.-ban az orosz harctérre ment, és még abban a hónapban fogságba esett. Tp. 126. Penzába internálták, ahonnan 1916. nov. 17-én adott utoljára életjelt magáról. Holt. nyilv.: 1920. dec. 31. (Valójában 1915. febr.-ban sorozták be és júl. 15- én vonulhatott be. Újsághír szerint 1915. szept. 24-én esett fogságba [Nowo- Alexiniecnél], és nov. 2-ától a tockojei [Szamara kormság] láger 16. sz. barakkjában volt.) Csiszár József gazdáik.; Pu. 467.; H., 1880. jan. 18.; Csiszár András - Bilcz Katalin; Sinkó Róza Tiz. Bevonult 1914. júl. 28-án. Okt. közepe után már nem adott életjelt magáról, akkor mint súlyos sebesült Szerbiában maradt egy ütközet után. Családja hadigondozási ellátásban részesült. Csizmadia Adám földm., Pu. 178.; Orosháza, 1884. k.; Csizmadia János - Keller Mária; Németh Zsuzsanna Közi. 4. honv. gyal.ezd, Nagyvárad. 1916-ban hősi halált halt az olasz harctéren. Csizmadia András A szerb harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű. A szegedi hadkiegészítő pság 1917. jan.-ban megküldte Cs. A.-né nyugdíj okmányait a h.-i kát. ügyoszt. részére.) (? Orosháza, 1887. k.; Csizmadia András - Farkas Zsuzsanna Közi. 101. gyal.ezd, Békéscsaba. 1914-ben hősi halált halt [Joviczi].) Csizmadia Bálint (? Pu. 292.; Orosháza, 1883. dec. 8.; Csizmadia András földm. - Sárközi Zsuzsanna) Az orosz harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű.) Csizmadia Bálint Az olasz harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű.) Csizmadia Imre földm.; Pu. (1912- ben vásárolt ott földet tanyával, előtte bérlő volt Újváros-Pusztán); Orosháza, 1875. nov. 5.; Csizmadia János - Halus- tyik Julianna; Szendi Horváth Julianna A) népf. Bevonult 1914. júl. végén. 34. —> 17. táb. ágyúsezd 2. üteg 117. táb. tüz.ezd. A szerb és az orosz harctér után 1917 őszén az olasz frontra került. Tp. 647. —> 536. A Vöröskereszt értesítése szerint 1918. febr. 18-án (a csapattest értesítése szerint 15-én) sebesülés következtében hősi halált halt az 1507. sz. táb. kórházban. Eltemetve: Vittorio, kát. temető 36. sír. Volt tizedesének elbeszélése szerint azon a héten a front mögött pihentek, ami abból állt, hogy éjjel kis hegyi lovak hátára rakva muníciót szállítottak az első vonalban levőknek. Aznap egy üres istállóhoz érve pihenőt tartottak, amikor egy olasz felderítő repülőgép jelzése nyomán a tüzérség tűz alá vette őket. Cs. I.-nek, aki egyedül nem vonult a közeli árok fedezékébe, az istállóba csapódó lövedék szétroncsolta mindkét lábát. Beszállították a közeli Vittorióban levő táb. kórházba, ahol még aznap meghalt. Egy volt szanitéc később úgy mondta el, hogy a kórházban még két napig élt, amputálták is a lábait, de belehalt sebeibe. (Csizmadia Imre paraszti önéletíró édesapja.) Csizmadia János Az orosz harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű.) Csó Péter földm.; Pál u. 77. (Ta. 2260.); H., 1896. nov. 20.; Csó Péter — Hajdú Klára; nőtlen Népf. Bevonult 1915. júl. után. 5. —> 302. honv. gyal.ezd. Az orosz harctéren (Zsakov) 1916. júl. 2-án hősi halált halt. Csókán János cipészsegéd (pincér), a háború után cipész; gr. Bethlen István u. 1. (Szentesi u. 8.); H., 1872. júl. 30.; Csókán György - Erdei Julianna; Molnár Rozália A) népf. őrv. Bevonult 1914-15- ben. 5. honv. gyal.ezd. A háborút követően 100%-os hadirokkanttá nyilvánították, a diagnózis: mindkét szemen látóideg sorvadás teljes vaksággal. 1928. márc. 21- én tüdő- és bélgümőkór folytán elhalt a h.-i kórházban, a gyászközlemény szerint
