Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Adattár

Csinos Aladár földm. napsz.; Koncz- telep 48. (Pál u.j; H., 1896. aug. 16.; Csi­nos István (Juhász Mihály u. 8.) - Dajka Rozália; nőtlen Népf. Bevonult 1915. jan. 15-én. 5. honv. gyal.ezd —» 51. honv. gyal.- hadoszt. Febr.-ban az orosz harctérre ment, és még abban a hónapban fogságba esett. Tp. 126. Penzába internálták, ahonnan 1916. nov. 17-én adott utoljára életjelt ma­gáról. Holt. nyilv.: 1920. dec. 31. (Valójá­ban 1915. febr.-ban sorozták be és júl. 15- én vonulhatott be. Újsághír szerint 1915. szept. 24-én esett fogságba [Nowo- Alexiniecnél], és nov. 2-ától a tockojei [Szamara kormság] láger 16. sz. barakkjá­ban volt.) Csiszár József gazdáik.; Pu. 467.; H., 1880. jan. 18.; Csiszár András - Bilcz Katalin; Sinkó Róza Tiz. Bevonult 1914. júl. 28-án. Okt. közepe után már nem adott életjelt magáról, akkor mint súlyos sebesült Szerbiában maradt egy ütközet után. Családja hadigondozási ellátásban részesült. Csizmadia Adám földm., Pu. 178.; Orosháza, 1884. k.; Csizmadia János - Keller Mária; Németh Zsuzsanna Közi. 4. honv. gyal.ezd, Nagyvárad. 1916-ban hősi halált halt az olasz harctéren. Csizmadia András A szerb harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű. A szegedi hadkiegészítő pság 1917. jan.-ban megküldte Cs. A.-né nyugdíj okmányait a h.-i kát. ügyoszt. részére.) (? Orosháza, 1887. k.; Csizmadia András - Farkas Zsu­zsanna Közi. 101. gyal.ezd, Békéscsaba. 1914-ben hősi halált halt [Joviczi].) Csizmadia Bálint (? Pu. 292.; Oros­háza, 1883. dec. 8.; Csizmadia András földm. - Sárközi Zsuzsanna) Az orosz harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti em­lékmű.) Csizmadia Bálint Az olasz harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű.) Csizmadia Imre földm.; Pu. (1912- ben vásárolt ott földet tanyával, előtte bérlő volt Újváros-Pusztán); Orosháza, 1875. nov. 5.; Csizmadia János - Halus- tyik Julianna; Szendi Horváth Julianna A) népf. Bevonult 1914. júl. végén. 34. —> 17. táb. ágyúsezd 2. üteg 117. táb. tüz.ezd. A szerb és az orosz harctér után 1917 őszén az olasz frontra került. Tp. 647. —> 536. A Vöröskereszt értesítése szerint 1918. febr. 18-án (a csapattest ér­tesítése szerint 15-én) sebesülés követ­keztében hősi halált halt az 1507. sz. táb. kórházban. Eltemetve: Vittorio, kát. te­mető 36. sír. Volt tizedesének elbeszélése szerint azon a héten a front mögött pi­hentek, ami abból állt, hogy éjjel kis he­gyi lovak hátára rakva muníciót szállítot­tak az első vonalban levőknek. Aznap egy üres istállóhoz érve pihenőt tartottak, amikor egy olasz felderítő repülőgép jel­zése nyomán a tüzérség tűz alá vette őket. Cs. I.-nek, aki egyedül nem vonult a kö­zeli árok fedezékébe, az istállóba csapódó lövedék szétroncsolta mindkét lábát. Be­szállították a közeli Vittorióban levő táb. kórházba, ahol még aznap meghalt. Egy volt szanitéc később úgy mondta el, hogy a kórházban még két napig élt, amputálták is a lábait, de belehalt sebeibe. (Csizma­dia Imre paraszti önéletíró édesapja.) Csizmadia János Az orosz harctéren hősi halált halt. (Kardoskúti emlékmű.) Csó Péter földm.; Pál u. 77. (Ta. 2260.); H., 1896. nov. 20.; Csó Péter — Hajdú Klára; nőtlen Népf. Bevonult 1915. júl. után. 5. —> 302. honv. gyal.ezd. Az orosz harctéren (Zsakov) 1916. júl. 2-án hősi halált halt. Csókán János cipészsegéd (pincér), a háború után cipész; gr. Bethlen István u. 1. (Szentesi u. 8.); H., 1872. júl. 30.; Csókán György - Erdei Julianna; Molnár Rozália A) népf. őrv. Bevonult 1914-15- ben. 5. honv. gyal.ezd. A háborút követő­en 100%-os hadirokkanttá nyilvánították, a diagnózis: mindkét szemen látóideg sorvadás teljes vaksággal. 1928. márc. 21- én tüdő- és bélgümőkór folytán elhalt a h.-i kórházban, a gyászközlemény szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom