Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Bevezető - Behívások és felmentések

1915. január-március havában 42 éves korig behívták a még itthon levő A) alosztályú népfelkelőket. Időközben, a népfelkelésre kötelezettek általános behívása folytán, január

16-ával hadba szólították az 1887-1890. években született B) alosztályú népfelkelőket is. Ekkor 523-an vonultak be Szegedre. „Az állomáson természetesen megható jelenetek játszódtak le, a vonat elindulásakor azonban felharsant a tüzes, vidám nóta, a győzelem eme föltétlenül biztos jele, lobogtak a kendők, míg a kattogó vasszörnyeteg nem tűnt el az övéikért aggódók szeme elől.”17 Az idősebb, 1883-86-ban született népfelkelők február

15-én, az 1878-82-ben születettek pedig március 15-én vonultak be tényleges szolgálatra.

Még 1915. februárban szemlebizottság elé állították az 1896., 1895. és 1891. évben született népfelkelőket is. 1200 főből ekkor 701-et osztályoztak alkalmasnak.18 Az utóbbi két korosztály május 15-én, a legfiatalabb pedig július 15-én vonult be. Áprilisban álltak bizottság elé az 1873-1877-ben született B) alosztályú népfelkelők, a 900 férfiből 325 lett alkalmas.19 A háború elhúzódásával, az 1915. évi II. törvénycikkel, a népfelkelésnél a korábbi 19—42 évről 18-tól 50 éves korig tolták ki a hadkötelezettség korhatárát. Júniusban már bemutató szemlére rendelték az 1897-ben született ifjakat. Ekkor 700-ból 360-at osztályoztak alkalmasnak, nekik október 15-én kellett bevonulniuk. Augusztusban és szeptemberben szemlebizottság elé álltak az 1872-1865-ben születettek is, összesen 2300-an, akiket 90%-ban alkalmasnak találtak a hadvezetőség ígérete szerint a hátországra korlátozódó katonai feladatok ellátására. Három lépcsőben vonultatták be őket: az 1870-1872. évbelieket 1916. február 28-án, az 1865-1867-belieket március 3-án, végül az 1868— 1869-belieket április 5-én. A közvélemény, amely még lelkesen ünnepelte a szilaj harci kedvvel hadbainduló fiatalokat, most megrendülve vette tudomásul a deresedé fejű, nagyapakorban lévő férfiak hadba hívását.20 A legöregebb, 1865. és 1866. évbeli népfelkelőket 1917 nyarán, tehát 51-52 éves korukban hazaszabadságolták. Egy királyi rendelettel 1918-ban azután az 1867-1869. évben születetteket is elbocsátották, korosztályonként május 15-ével, június 1-jével és szeptember 16-ával kezdődően.21

A legidősebb bevonulókat a legfiatalabbak követték. Az 1898-ban születettek első,

1916. áprilisban megtartott bemutató szemléjén az előállt 500 népfelkelőből 311 -et találtak alkalmasnak. Nagyobb részük még az év hátralevő részében töltötte be a 18. életévét, április 29-én azonban már bevonultatták őket. Velük tehát 34-re emelkedett a világháborúban részt vevő korosztályok száma. Az 1917 februárjában megtartott szemléjüket követően március 10-én bevonultak az 1899. évbeliek is, Vásárhelyről az előállt 556-ból 253 főt osztályoztak alkalmasnak.22 Végül, 1918. február 6-án bevonultatták az 1900-as évfolyamot is. Róluk nem maradtak fenn közelebbi adatok, viszont az 1900-ban születettek számát ismerve, mely valamivel meghaladta az előző évit, a bemutató szemlén megjelenteket legkevesebb 600 főre becsülhetjük.23 A januári sorozáson alkalmasnak talált, érettségijére készülő középiskolai tanulóknak csak március 15-én kellett jelentkezniük. A vásárhelyi református főgimnázium tanulói március 8-án, a háború alatt már a negyedik alkalommal vettek részt az előrehozott, ún. hadiérettségi vizsgálaton, ez alkalommal hét diák.24

A hadköteles korú férfilakosságot az egészségügyi követelmények állandó leszállításával újabb és újabb alkalmassági szemlének vetették alá. Egyedül a legidősebb korosztályra, az 1865-ben születettekre került sor egyszer, némely korosztályra azonban hatszor- hétszer is. A vásárhelyi katonai ügyosztály által közzétett adatok szerint az 1894-1892-es és 1890-1878-as korosztályok 1915. novemberi II. pótszemléjén 1300 népfelkelőből 44812