Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

egy tagját. Az 1080/1945. ME számú rendelet szerint viszont az Igazoló Bizottságok hat beküldött és két behívott tagból álltak; az öt párt küldötte mellett a szakszervezet küldötte is helyet kapott; a jogi végzettségű tagot és azt a személyt, aki az igazolandó munkahelyét képviselte, a főispán hívta be a bizottságba, ezeknek szavazati joguk nem, csak tanácskozási joguk volt. Az igazoló bizottságnak 8 nappal előbb közhírré kellett tennie, kiknek ügyét tárgyalják, és, a lakosságból érintettek előadhatták a jelölttel szembeni észrevételeiket. A bizottság tagjai az igazolás alá vontak személyéről a tárgyalás előtt beszerezték az információkat. „A ...közalkalmazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésben történik. Amennyiben ilyen közalkalmazott ellen bejelentés nem érkezik s a bizottság tagjainak egyike sem bír tudomással az igazolás alá vontnak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, az igazolás alá vont közalkalmazottat, határozattal, igazoltnak mondja ki." (Magyarországi Rendeletek Tára, 15/1945. M. E. sz. r. 7. p.) 19. § „Amennyiben a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanú forog fenn a tekintetben, hogy az igazolás alá vont olyan cselekményt követett el, amely súlyánál fogva a népbíróság elé tartozik, ebben az esetben az ügyet az ideiglenes nemzeti kormány által rövidesen felállítandó népbíróság előtti eljárásra utalja." (RT.: 1945. 8. p.) „A Vörös Hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávozott közalkalmazottak igazolását külön szabályok alá vonta a 3300/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. VI. 19. 55. sz.), sőt az ilyen személyek igazolása céljából a 10/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. I. 4. 3. sz.) az ún. nyugatos igazoló bizottságok felállítását írta elő. Ezek a nyugatos igazoló bizottságok foglalkoztak mindazoknak a közalkalmazottaknak igazolásával, akik 1944. október 15. napja után a Duna-Ipoly vonalától nyugatra eső országrészbe, vagy Németországba, ül. a németek által megszállt valamely más ország területére távoztak. Az állam, a vármegyék, a városok, a községek, a posta, az állami vasés gépgyárak, a bányák, közművek, a társadalombiztosítási intézetek, az MNB, a PK alkalmazottaira vonatkozólag az 5000/1946. ME sz. rendelet MK 1946. V. 19. 113. sz.) az igazolási eljárást felfüggesztette, s 1946. szeptember 15-ével meg is szüntette. A be nem fejezett ügyek iratait a külön (nyugatos) Igazoló Bizottságoknak adták át. - a 10.000/1947. Korm. sz. rendelet (MK 1947. VIII. 13. 183. sz.) az 1946. évi XVI. te, ill. az 1947. évi XVI. tc. értelmében az igazoló eljárásokat az IM ügykörébe utalta. A rendelet az IM 78.255/1947. sz. rendeletével 1947. október 1-én került végrehajtásra, az igazoló eljárás ezután a járásbíróságok, ill. a népbíróságok keretében történt. — A nyugat-