Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

gek fölkarolása és támogatása, a népköltés, a népművészet és a legtágabb értelemben vett néprajz értékeinek megmentése". A cél elérése érdekében igénybe veendő eszközöket is rögzítette az alapszabály: szakmai könyvtár létesítése, hangversenyek, előadások, kiállítások rendezése, zenekar szervezése, irodalmi és művészeti szemle, folyóirat megindítása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása, művészek támogatása, néprajzi gyűjtemény tudományos feldolgozása és a további gyűjtés elősegítése. A városi közgyűlés évi 100 pengőt szavazott meg a Társaságnak, ebből, valamint a szerény összegű tagdíjból a célok egy részét tudták csak megvalósítani, nem volt lehetőségük könyvtárat alapítani, ösztöndíjat és pályadíjat juttatni, művészeket anyagilag támogatni. Előadásaikat, kiállításaikat a népművelési cél miatt belépődíj nélkül rendezték. A Társaság megalakulása után Vásárhely szellemi élete erjedésnek indult, Tornyai leköltözött a városba, 50 éves művészi munkásságának tiszteletére nagy reprezentatív kiállítást rendeztek, hangversenyt és ünnepi estet szerveztek a festőművész tiszteletére, amelyen már a Társaság frissen megalakult filharmonikus zenekara működött közre. Házat is akartak vásárolni Tornyainak, hogy műterme legyen és dolgozhasson, ennek megvalósítását a mester halála hiúsította meg. Azonban jelentős eredmény, hogy Tornyai 1936-ban teljes művészi hagyatékát, 600 festményt és 400 grafikát a városnak adományozta, amely az alapját képezte a múzeum képzőművészeti gyűjteményének. Művésztelepet is akart a Társaság létesíteni, a régi Szegedi út végén lévő rakpartnál, de ez sem valósult meg. Kiállításokat szerveztek, megrendezték Kohán György, Iványi Grünwald Béla és Lehel Mária tárlatát is. A Társaság szervezete, tagsága és tisztségviselői között neves személyiségekkel találkozhatunk. Volt két-két örökös elnök, társelnök és alelnök, valamint ügyvezető elnök. A polgármester volt az egyik társelnök, a másik pedig a polgármester-helyettes, akiktől főleg támogatást vártak. Emellett voltak tiszteletbeli és pártoló tagok, a rendes tagok sorába tartozott például József Attila és Juhász Gyula, de országos jelentőségű alkotó volt Koszta József, Medgyessy Ferenc, Lyka Károly, Rudnay Gyula, Barcsay Jenő, Pátzay Pál és Illyés Gyula is. A 30-as évek végére, az ország általános politikai helyzetének jobbra tolódásával egyidejűleg félreállt a Társaság titkára és motorja, az izraelita származású Galyasi Miklós. Ekkor a korábbi polgári-demokratikus, humanista, liberális szemlélet megváltozott, s a hivatalos keresztény-nemzeti irányba mozdult el. A Társaság már Felvidéki Estet,