Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

tember 23-án kelt kimutatás szerint az egyesületnek 5 alapító tagja (a város közönsége, a Hódmezővásárhelyi Első Takarékpénztár, a helyi ref. egyház, Kovács József és a Hódmezővásárhelyi Központi Takarékpénztár) és 78 rendes tagja volt. Ezek főként tisztviselők, tanárok, tanítók, lelkészek, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, kereskedők, iparosok és kisebb számban földbirtokosok, gazdálkodók voltak. A fiókegyesület a rendszertelenül tartott választmányi ülésein és évi rendes közgyűlésein foglalkozott az idegen gyermekek számára felállítandó internátus ügyével, a létrehozandó Néprajzi Múzeum támogatásával, nemzetiségi vidékek cseregyerekeinek elhelyezésével, a helybeli nép- és gazdakörök részére kilátásba helyezett népkönyvtárak ügyével stb. A tagtoborzás révén 1906-ban 191 fizető tagja volt, a közönség csekély érdeklődése és pártfogása miatt azonban távol állt kitűzött céljai megvalósításától, eredményeket inkább csak a cseregyerekek elhelyezése terén ért el. A befolyó éves tagdíjak ötven százalékát ráadásul be kellett fizetni a központ pénztárába. Szeremlei Sámuel hajlott korára és egyéb elfoglaltságára hivatkozva 1908-ban lemondott elnöki tisztéről. Az alelnök állítólag két ízben is hirdetett közgyűlést, ezeket azonban részvétlenség miatt nem tartották meg. Szeremlei 1915-ben a városi levéltár részére leadta a fiókegyesület általa megőrzött jegyzőkönyveit és egyéb iratait. Az alakuló ülés jegyzőkönyvével induló és az utolsó, 1908. január 18-i közgyűlés jegyzőkönyvével, illetve Szeremlei 1915-ben írt átadó levelével záruló iratokat két sorozatra bontottuk és azokon belül időrendben rendeztük. Az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. Terjedelem: 1 doboz 0,01 fm 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok 1904-1908; 1915 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ROTARY KLUB IRATAI X. 52. 1931-1938 A Rotary mozgalmat 1905-ben Paul Harris chicagói ügyvéd indította el az Egyesült Államokban. A szervezet hamarosan elterjedt Európában is. A nemzetközi utilitarista (haszonelvű) klubok tagjai főként az értelmiség és a polgárság soraiból kerültek ki. A liberális eszmék jegyében a szabadkő-