Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

BAROSS SZÖVETSÉG HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZERVEZETÉNEK HIATAI X. 1. 1938-1944 A Baross Szövetség Országos Egyesületének hódmezővásárhelyi fiókja 1934. november 14-én alakult. Székhelye: Csáky Albin tér 1. A Kereskedel­mi és Közlekedésügyi Miniszter az alapszabályt 1921-ben 63624/1921. sz. alatt láttamozta. A budapesti központtal működő helyi szervezet a kereskedőket fogta ösz­sze. Választott titkára, jegyzője, pénztárnoka és tagdíj beszedője volt. Vá­lasztmányi üléseket tartottak. 1943-ban 292 tagja volt a szervezetnek. A tagdíjbefizetés szempontjából négy kategóriába sorolva 24 és 4 pengő közötti tagdíjakat fizettek a szerve­zet tagjai. A pénztárkönyvek tanúsága szerint a bevétel a beszedett tagdíjak­ból, szövetségi vacsorák bevételeiből tevődött össze. Ezekből az összegekből fedezte a szervezet a működési és fenntartási költségeket (irodabérlet, fűtés, világítás, hirdetések, postai és levelezési költségek, a tisztviselők tiszteletdíja, fizetése). Ezeken kívül a női kereske­delmi szaktanfolyam fenntartási költségeihez is meghatározott összeggel já­rult hozzá. 1943-ban indult az „adjunk apát a hadiárváknak" nevű akció, melyet szintén a tagoktól beszedett felajánlásokkal támogatott a szövetség. Az egyesület 1944-ig működött. A Belügyminiszter 529/1945. M.E. sz. rendelettel feloszlatta. (Lásd: 2453/1946., 3058/1946. eln.) A fond iratai hiányosak. Nem kerültek be a levéltárba a választmányi ülések jegyzőkönyvei. A meglévő iratokban a választmányi üléseken hozott határozatok alapján, a tagok sorában bekövetkező változások (új felvételek, kilépések, tagdíj módosítások) szerepelnek. Ezen kívül a pénztár átadásakor felvett jegyzőkönyvek, valamint a pénztárnok év végi beszámoló jelentése található még az iratok között. Az ún. Felvételi kérelmek 1940-től kezdődő­en adatokat szolgáltatnak a belépő kereskedő nevéről, szülei, nagyszülei ne­véről, vallásáról, felesége neveléséről, gyermekei számáról. Szerepel a la­pon az üzletköre, a cég székhelye, az üzleti alkalmazottak száma. A tagdíj befizetési nyilvántartásokban a név mellett a befizetett összeget tüntették fel. 1940-ben kezdték vezetni az ún. „Tagsági könyvet", melyben minden ol­dalon egy név szerepel a belépés időpontjával és a tagdíjbefizetés teljesítésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom