Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZENTESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

SZENTESI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS KOSSUTH KÖR IRATAI X. 11. 1896 Amint ismert, 1895 februárjában szakadás következett be az országos Függetlenségi és 48-as Pártban. Az egyik árnyalat Ugrón Gábor, a másik Justh Gyula vezetése alatt folytatta működését. Justh Gyulát hamarosan Kossuth Ferenc váltotta fel a pártelnöki tisztségben. Szentesen is bekövetke­zett a szakadás. A Szentesi I. és II. Függetlenségi és 48-as Népkörök tagsá­gának többsége az Ugrón vezette párthoz csatlakozott, a kisebbség Kossuth Ferencet fogadta el vezérének. Az 1896. november 5-én megtartott ország­gyűlési választáson mindkét árnyalat saját jelöltet állított; a küzdelemből az Ugron-párt jelöltje (Sima Ferenc) került ki győztesen. A helyi 48-as függetlenségi körökből kiszorultak csoportja — kb. 200 fő — 1897. március 21-én értekezletet tartott, s kimondta egy társadalmi és politikai célú kör megalakítását Szentesi Függetlenségi és 48-as Kossuth Kör néven. Ideiglenes elnökké Csúcs Lajos gazdálkodót, alelnökké dr. Tas­nády Antal ügyvédet választották meg. A kör alapszabályát a belügyminisz­ter 1897. december 9-én hagyta jóvá 116009. BM. sz. alatt. Az elkövetkező országgyűlési választásokon a Kossuth Kör minden alka­lommal önálló jelöltet állított, megbontva ezzel a helyi 48-as függetlenségi ellenzék egységét. Kossuth Ferenc szentesi híveinek bizalma 1903 nyarán megingott vezérükben, amiért paktumot kötött Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökkel. A Kossuth-párti központ folyamatos elvfeladó magatartá­sa egyre nagyobb elégedetlenséget szült a párt helyi szervezetében. Oly­annyira, hogy 1903 végére a szentesi pártkör megszűnéséhez vezetett. Erről Arady Kálmán városi rendőrfőkapitány egyik 1904 januárjában kelt jelenté­séből értesülhetünk, aki tudatta az alispánnal, hogy bár a szentesi Kossuth­pártkör feloszlatása közgyűlésileg nem lett kimondva, de a kör házát és in­góságait december folyamán elárverezték, s azóta a kör ténylegesen nem működik. A fond anyagát egy díszes kivitelű emlékalbum képezi, amely 1896. no­vember 25-i keltezésű. Az album tartalmazza a később megalakított Kossuth Kör tagjainak aláírását, valamint két köszöntőt: az egyik Kossuth Ferenchez szól, a másikat Kossuth Ferenc intézte a szentesi néphez. A díszokmány ke­letkezésének körülménye kérdéses. Tudunk arról, hogy az országgyűlési vá­lasztások kapcsán 1896. november 2-re Szentesre várták Kossuth Ferencet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom