Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

Megalakuláskor az egyesületnek 7 alapító, 123 rendes-, és 10 pártoló tagja volt. Az egyesület 1908-ban módosította alapszabályát, amelyet a földművelésügyi miniszter 1911-ben 55841/1911. XII. 2. sz. alatt hagyott jóvá. Az egyesület célja Szeged város határában, és a vele szomszédos vidékeken a mezei gazdaság minden ágának felkarolásával az okszerű gazdálkodási elvek ismertetése, és célszerű fejlesztésével a közjólét javítása. Az egyesület feladata, hogy figyelemmel kísérje a mezőgazdasági, a közgazdasági, országos és helyi viszonyokat, azoknak megfelelően a gyakorlati gazdálkodás terén felmerülő fejlődés, haladás iránt legyen fogékony, különösen a helyi sajátosságok, a homoki talajviszonyok stb. tekintetében vizsgálva tájékozódjon és segítse a tagság gazdálkodását, szélesítse ismereteit. Az egyesület tevékenységi köre kiterjedt a földművelésre és takarmánytermelésre, az állattenyésztés minden ágazatára, az erdészet, kertészet, különösen a szőlőművelésre és gyümölcstermelésre, a háziipari termékek, gépek és eszközök ismertetésére, beszerzésére, kiállítások, versenyek, próbaszántás, veteményezés, különféle vetőmagvakkal, növényekkel termelési kísérletek végzése, ezek eredményéről statisztikai adatok szolgáltatása, lóversenyek rendezése, cselédjutalmazások, tenyészállatok beszerzése, kiosztása stb. Feladata volt rokon egyesületekkel kapcsolatot tartani, gazdakörök alakítása, azok tagjai közé való invitálás, gondjaik együttes orvoslása, a hatóságok előtti képviselete. Felkarolta az egyesület a paprikatermelő kisgazdákat, de nagy szerepe volt a baromfitenyésztésben, szakmai előadásokat, tanfolyamokat szervezett, jó minőségű fajokat szerzett be, amelyek keresztezésével javult a baromfiállomány. A selyemhernyó tenyésztés elősegítése érdekében ingyen osztott ki eperfacsemetéket. Az egyesület tisztikara tanáccsal, előadásokkal, oktatással állt tagjai rendelkezésére, a gazdaérdekekkel kapcsolatos ügyekben hivatalból eljárt. A kisgazdaérdekek megvédésére szövetkezeteket létesített. A haszonbérletek ügyét is igyekezett megoldani, gyűléseket tartott, beadványokkal fordult a város hatóságához hátralékok részletfizetése ügyében. Az egyesület ügyeit a bizottságok végezték, működött szakoktatási, állattenyésztési, növénytermelési, fásítási és gyümölcstermelési, szőlészeti és borászati, paprika termelési és kikészítési, értékesítési, agrárpolitikai, propaganda és biztosítási bizottság.