Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)
EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN
Könyvtáruk gyarapítására 1932-ben 50 pengőt szavaztak meg. Felvetették, hogy az egyesületnek ne csak paprikamalom-munkás lehessen tagja. 1934-ben határoztak arról, hogy a jövőben minden belépő új tag 50 fillér beíratási díjat fizessen. Évente rendeztek társas vacsorát, és Katalin-napi bált, ami rendszerint jól sikerült, időnként a rendezők egy részének nemtörődömsége ellenére is jelentős hasznot hozott az egyesületnek. A szegény gyermekek tejakciójára 3 pengőt, a paprikakikészítők báljára 5 pengőt adományoztak. 1939. december 3-i rendkívüli közgyűlésen 6 hetes paprikamolnár ipari tanfolyam szervezését határozták el, amelynek tandíja 30 pengő volt személyenként, amit a következő évben a résztvevő tagok sikeresen elvégeztek. A júniusi rendkívüli közgyűlésen, amelyen jelen voltak a kalocsavidéki, érsekújvári és a Szeged-szentmihálytelki szaktársak is, az elnök bejelentette az országos paprikamolnári egyesülést, a jelenlegi alapszabályt, a tagsági díj kismértékű felemelését, és az összes malmi munkás egyesületbe való beiratkozását. Indítványozták, hogy az egyesület járasson egy malomipari szaklapot. 1940-ben módosították az egyesület alapszabályát. A paprikaipari szaktanfolyamot a résztvevő tagok sikeresen elvégezték. Az egyesületet 17581/1947. BM. sz. rendelettel oszlatták fel. A fond iratanyaga egyetlen kötetből áll, ami tartalmazza a paprikafőmolnárok rendes és rendkívüli üléseinek jegyzőkönyveit. Terjedelme: 1 kötet 0,02 fm 1. k. Jegyzőkönyv 1925-1943 SZEGEDI LLOYD TÁRSULAT IRATAI X. 122. 1947-1950 A Szegedi Lloyd Társulat 1867. január 13-án alakult meg. A társulat főcélját összefoglalóan az alapítási felhívás tartalmazza, amely a Szegedi Híradó 1866. december 30-i számában jelent meg: „Azon elsőség, melyet Magyarország vidéki városai közt Szeged szabad királyi vároly kereskedelmi és iparbeli tevékenység tekintetében elfoglal, egy oly társas összejövetel hely hiányát, minő majdnem minden jelentékeny kereskedelmi városban „kereskedelmi kaszinó" vagy „Lloyd" név alatt létezik, annál érezhetőbbé teszi,