Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

nyát, amelyben választ találhattak a felvetett kérdésre, és tájékoztatta a szegedi egyesületet arról, hogy a fenti tárgyban az igazságügyminiszternek tett észrevételeire azt a választ kapta, hogy amint lehetséges, megfelelő törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé. Az egyesület elnöke, és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének igazgatója, dr. Baló József egyetemi tanár levélváltása is megtalálható az iratok között a kísérletekre vonatkozóan, amelyben leszögezték, hogy azokat narkózisban, vagy érzéstelenítésben végzik, semmiféle kínzás nem történik, a kísérletek az orvostudomány fejlődését szolgálják. Az egyesület 1931-ben az új szegedi ligetbe mókusokat telepített, a városban, és főleg a Fogadalmi templom tornyában elszaporodott vércséket irtatta. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kívánságára a Szegedi Házinyúl-, Galamb- és Baromfitenyésztők Egyesülete a Fogadalmi templom térre fehér galambokat telepített. Az egyesület a 30 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi közsgyűlését 1932. május 29-én tartotta. Ebből az alkalomból az állatvédelem terén végzett munkásságáért tiszteletbeli tisztségviselőket választottak. Barabás Jenő felolvasta az előző évi titkári jelentését. A tisztújítás során ismét megerősítették tisztségükben az addigi tisztikart, majd megválasztották a 32 tagú választmányt és a pénztárvizsgáló bizottságot. Az egyesület 1934-ben Szeged sz. kir. város Törvényhatósági Bizottságához fordult a Csonka-toronyba telepített galambok érdekében, mert az első évben még többé-kevésbé rendszeres ellátásban részesültek, azóta azonban inkább csak jó érzésű úrinők által jutnak eleséghez. Kérték a th. bizottságot, hogy gondoskodjon a galambok etetéséről, helyiségük takarításáról. A város a közkertészetet, illetve a főkertészt bízta meg a feladattal. Ugyancsak 1934-ben az Országos Állatvédő Egyesület beolvadt a Cserkész Szövetségbe, ezért Hoffer Jenő alelnök javasolta hogy a szegedi, mint az egyik legrégebbi állatvédő egyesület, vegye át az állatvédelem országos irányítását. Az egyesület sok segítséget kapott több malom és terménykereskedőtől, többek között a Back Bernát és Fiai Gőzmalom RT és a Közraktár Malomipari RT búzaocsút, Pick Jenő kormányfőtanácsos préselt tepertőt küldött madáreleségként. A háborús évek alatt az egyesület munkája is nehezebbé vált, támogatásban is kevesebb részük volt a szigorúbb rendeletek miatt.