Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

reteit, a kezdő vadászokat nevelje, tagjainak sorába való felvétele előtt vizsgára bocsássa. Az egyesület taglétszáma apróvadas, ill. nagy vadas területétől függően meghatározott, tagja lehetett minden nagykorú, feddhetetlen előéletű magyar állampolgár, aki alakuláskor a belépési nyilatkozatot aláírta, illetve később 2 tag ajánlásával és írásban kérte felvételét. A vadásztársaság kérhette a belépőtől gyakorlati és szakismerettel való rendelkezésének igazolását, ill. előzőleg érvényes vadászjegy birtokában vadászott, vagy a vadásztársaság által kijelölt 3 tagú bizottság előtt vadászvizsgát tett. Belépésekor minden tag megkapta az alapszabály egy példányát és a tagsági igazolványt. A belügyminiszter rendelete szerint fegyvertartási engedély nélkül nem vadászhatott senki. A központi választmány határozata alapján a tagdíjat félévre előre kellett megfizetni. A vadásztársaság létszáma 72 lehetett (Szőreg 22, Deszk 30, Kübekháza 14, Klárafalva és Ferencszállás 10), ki kellett zárni azokat, akiknek behajthatatlan tagdíjhátralékuk volt, illetve aki kihágási ügyben jogerősen büntetve volt, akitől vadászati jegyének kiadását megtagadták, illetve azt visszavonták. Az egyesület előfizetett a „Nimród" vadászlapra, megrendelte a „Kezdő vadász" c. kézikönyvet. Eleget kellett tennie a 142600/1945. sz. FM. rendeletben előírt vadőrtartási kötelezettségnek, amelyekre előnyben kellett részesíteni a vadőr hivatásra alkalmas hadirokkant pályázókat. A vadásztársaságot Torontáli járás, vadászati felügyelője, 1947-től a Kiskundorozsmai járás vadászati felügyelője felügyelte, illetve tájékoztatta az aktuális BM ill. FM rendeletekről, azok végrehajtásáról, az időszerű feladatokról, a fegyvertartási engedélyek és vadászjegyek ellenőrzését végezte, jelentést kért a ragadozók irtásáról, a vándormadarak érkezéséről, a vadállományról, a vadőrök működéséről. A társaság körvadászatokat tartott az egyes községek vadászterületein, amelyeken kötelező volt a tagság részvétele. A tagság körében nem értékesített vadat (nyúl és fácán) árszabás szerinti áron kereskedőnek (MOSZ) adták át. Az 1949. évi tisztújítás alkalmával az egyesület új elnökének Nagy Istvánt választották.