Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

A munkásság érdekvédelmének fontos politikai eszköze volt a munkaközvetítés joga, amit az 1905/06. évi kollektív szerződések rögzítettek. Az 1912. évi szegedi kollektív szerződések előírták a szakszervezeti munkaközvetítés igénybevételét. A munkások érdekvédelmére rendszeresítették 1906 után a jogvédelmet is, a munkaviszonyból eredő peres ügyekben 1907től dr. Czibula Antal ügyvéd látta el a szakszervezeti bizottság állandó jogvédelmét. A MÉMOSZ szegedi csoportja otthonügyi bizottsága 1925. november 6án tartotta alakuló ülését, amit az építőmunkás csoport elnöke Bakacsi János az építőmunkás csoport elnöke hívott össze, jelen volt Galiba Imre építő, Süli Ferenc a festőmunkás csoport elnöke, Mészáros István festő és Bozóki József festő. Az ülés tárgya az építőmunkás és a festőmunkás csoport egyesítése volt. A szegedi csoport 1929. szeptember 8-án helyi szaktitkárságot állított fel a csoport megerősítésére, szükség esetén a kerület ügyeinek intézése, valamint a helyi munkanélküliség (Szegeden állandóan 100-150 munkanélküli építőmunkás volt a viszonylag nagy építkezések ellenére is), munkaidő, munkabér stb. javítása céljából, titkára Ladvánszky József lett. 1929. szeptember 22-én a Széchenyi Moziban tartotta a MÉMOSZ szegedi csoportja az építőipari blokk alakuló nagygyűlését, ahol 400 tag volt jelen. Elnöknek Olejnyik Józsefet és Farkas Jánost, jegyzőknek Bozóki Józsefet és Arany Imrét választották. Előadók: Ladvánszky József az építőmunkás csoport titkára, Dáni János a vasmunkás csoport elnöke, Horváth József, a famunkás csoport elnöke, Gyetvai József, a földmunkás csoport elnöke és Lájer Dezső párttitkár. Ladvánszky József ismertette blokkba való tömörülés célját, a gazdasági és egyéb bajokat amelyek a munkásokat sújtják, majd az előadók, mint a csoportok elnökei bejelentették az általuk képviselt csoportok blokkhoz való csatlakozását. A blokk céljai megegyeznek a MÉMOSZ 1928. évi küldöttgyűlésén elfogadott alapszabály céljaival. Az egyesület illetve szövetség alapszabályát az 1928. augusztus 19-21 között Budapesten megtartott küldöttközgyűlésen fogadták el, és a belügyminiszter 107358/VII. 1928. BM. sz. alatt hagyta jóvá. A szövetség újabb, módosított alapszabályát a MÉMOSZ 1939. augusztus 20-án, Budapesten megtartott rendes küldöttközgyűlésén fogadták el, amelyet a belügyminiszter 139083-1940/VII. sz. alatt hagyott jóvá.